Pénzalappal segítenék meg a nyomtatott sajtót
A sajtóágazat szereplőinek befizetéseiből fenntartott pénzalappal biztosítaná a nyomtatott média továbbfejlesztését a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), amely a szféra közvetett állami támogatását is szorgalmazza - mondta az MTI-nek a szervezet elnöke.
"Mostanra jött el az idő, amikor jelentős pénzeket kell visszaforgatni bizonyos szegmensekbe, különben az ágazat még nagyobb bajba fog kerülni" - mondta Kázmér Judit.
Hozzátette, főleg a kis példányszámú, minőségi kiadványok szorulnak pluszforrásra, amelyek nélkül nem tudják fejleszteni eszközparkjukat, képezni munkatársaikat.
Mint mondta, ha nem sikerül a jelenlegi öt százalékon tartani az újságok általános forgalmi adóját, egy sor kisebb kiadó húzhatja le a rolót.
Elsősorban olvasásra nevelő iskolai programjaikat bővítenék; "tavaly 130 millió forintot fordítottunk ezekre, 18 ezer gyereket juttatva napi- vagy szaklapokhoz, de ez még mindig kevés" - említette meg.
Megjegyezte: Franciaországban 200 millió, Lengyelországban 10 millió, Norvégiában 9 millió, Belgiumban 8 millió euróval támogatja évente az állam az ilyen programokat.
Kázmér Judit hangsúlyozta, hogy a szövegértés fejlesztése és a diákok műveltségi szintjének emelése mellett e projektek célja az is, hogy egyfajta gazdasági életképességre tanítsák az olvasottakon keresztül a fiatalokat.
Az MLE elnöke szerint közvetett módon is támogathatná a kormányzat a hazai nyomtatott médiumokat, például oly módon, hogy az adóalapból teljes egészében leírhatóvá teszi az előfizetési díjakat, vagy csökkenti a lapterjesztés egyes adóterheit.
Ugyanakkor az ágazat számára előnytelennek nevezte azt a nemrégiben kelt francia államfői javaslatot, hogy minden 18. életévét betöltött fiatal kapjon egy általa választott újság-előfizetést.
"Magyarországon e korosztály zöme még a szüleivel lakik, márpedig korántsem volna üdvös, ha hagynánk, hogy sok család az ajándéklap miatt lemondja már meglévő előfizetéseit" - említett egy újabb szempontot a lapkiadók egyesületének elnöke.
A támogatandók között említette Kázmér Judit "a tönk szélére jutott hazai nyomdaipart", hiszen ha az egyes cégek nem tudják végrehajtani a jobb minőséget és rugalmasabb működést lehetővé tevő modernizációt, akkor előbb-utóbb piac nélkül maradnak.
Ráadásul a kihasználatlan kapacitások, valamint az ausztriai és szlovákiai bérmunkák növekvő aránya miatt attól is tartani kell, hogy a hazai nyomdák áremelésre kényszerülnek, amivel csak tovább rontják saját pozícióikat - mondta.
Hozzátette, főleg a kis példányszámú, minőségi kiadványok szorulnak pluszforrásra, amelyek nélkül nem tudják fejleszteni eszközparkjukat, képezni munkatársaikat.
Mint mondta, ha nem sikerül a jelenlegi öt százalékon tartani az újságok általános forgalmi adóját, egy sor kisebb kiadó húzhatja le a rolót.
Elsősorban olvasásra nevelő iskolai programjaikat bővítenék; "tavaly 130 millió forintot fordítottunk ezekre, 18 ezer gyereket juttatva napi- vagy szaklapokhoz, de ez még mindig kevés" - említette meg.
Megjegyezte: Franciaországban 200 millió, Lengyelországban 10 millió, Norvégiában 9 millió, Belgiumban 8 millió euróval támogatja évente az állam az ilyen programokat.
Kázmér Judit hangsúlyozta, hogy a szövegértés fejlesztése és a diákok műveltségi szintjének emelése mellett e projektek célja az is, hogy egyfajta gazdasági életképességre tanítsák az olvasottakon keresztül a fiatalokat.
Az MLE elnöke szerint közvetett módon is támogathatná a kormányzat a hazai nyomtatott médiumokat, például oly módon, hogy az adóalapból teljes egészében leírhatóvá teszi az előfizetési díjakat, vagy csökkenti a lapterjesztés egyes adóterheit.
Ugyanakkor az ágazat számára előnytelennek nevezte azt a nemrégiben kelt francia államfői javaslatot, hogy minden 18. életévét betöltött fiatal kapjon egy általa választott újság-előfizetést.
"Magyarországon e korosztály zöme még a szüleivel lakik, márpedig korántsem volna üdvös, ha hagynánk, hogy sok család az ajándéklap miatt lemondja már meglévő előfizetéseit" - említett egy újabb szempontot a lapkiadók egyesületének elnöke.
A támogatandók között említette Kázmér Judit "a tönk szélére jutott hazai nyomdaipart", hiszen ha az egyes cégek nem tudják végrehajtani a jobb minőséget és rugalmasabb működést lehetővé tevő modernizációt, akkor előbb-utóbb piac nélkül maradnak.
Ráadásul a kihasználatlan kapacitások, valamint az ausztriai és szlovákiai bérmunkák növekvő aránya miatt attól is tartani kell, hogy a hazai nyomdák áremelésre kényszerülnek, amivel csak tovább rontják saját pozícióikat - mondta.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?