Rekordot döntött a foglalkoztatottak száma az EU-ban és az euróövezetben
Tavaly október-decemberben már a negyedik egymást követő negyedévben emelkedett újabb történelmi rekordra a foglalkoztatottak száma az Európai Unióban és az euróövezetben, jelezve, hogy erős gazdasági növekedés mellett egyre feszesebbé válik a munkaerőpiac - írja az MTI.
Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) szerdán kiadott jelentése szerint, szezonális kiigazítással számolva, a tavalyi negyedik negyedévben 236,8 millió munkavállaló dolgozott az Európai Unióban, ebből 156,7 millió az euróövezetben. Még soha nem dolgoztak ilyen sokan, minden idők rekordja megdőlt az unióban és az euróövezetben is.
Az Eurostat becslése szerint a 28 tagú unióban, az előző negyedévhez képest, 0,2 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,5 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A 19 országot tömörítő euróövezetben negyedéves összehasonlításban 0,3 százalékos, éves alapon pedig 1,6 százalékos növekedést mértek.
A harmadik negyedévben, az előző három hónaphoz képest, az eurózónában 0,4 százalékkal, az unióban pedig 0,2 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, éves összevetésben pedig 1,7 százalékos, illetve 1,6 százalékos növekedést mértek.
A tavalyi év egészében az Európai Unióban és az eurózónában is 1,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, gyorsult az ütem a 2016-ban mért 1,2, illetve 1,3 százalékhoz képest.
Az országokra bontott statisztika szerint tavaly október-decemberben az előző negyedévhez képest Máltán nőtt a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal a foglalkoztatottak száma, majd Észtország következik 1,6 százalékkal, Finnország 1,2 százalékkal, Luxembourg 1,1 százalékkal és Lettország 0,9 százalékkal.
Magyarország 0,6 százalékos növekedéssel - csakúgy mint Hollandia és Ausztria - a középmezőnyben volt.
Csökkenést mértek Olaszországban és Lengyelországban, egyaránt 0,3 százalékost, Romániában és Nagy-Britanniában pedig 0,1-0,1 százalékost. Csehországban stagnált a foglalkoztatottak száma.
Éves összehasonlításban is Málta a listavezető a foglalkoztatottak számának 6,1 százalékos növekedésével, majd Észtország következik 5,7 százalékkal, valamint Horvátország 3,8 százalékkal. Magyarország 1,9 százalékos növekedéssel a középmezőnybe került. A foglalkoztatottak száma éves összevetésben csak Litvániában csökkent, 0,5 százalékkal.
Az Eurostat becslése szerint a 28 tagú unióban, az előző negyedévhez képest, 0,2 százalékkal, éves összevetésben pedig 1,5 százalékkal gyarapodott a foglalkoztatottak száma. A 19 országot tömörítő euróövezetben negyedéves összehasonlításban 0,3 százalékos, éves alapon pedig 1,6 százalékos növekedést mértek.
A harmadik negyedévben, az előző három hónaphoz képest, az eurózónában 0,4 százalékkal, az unióban pedig 0,2 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma, éves összevetésben pedig 1,7 százalékos, illetve 1,6 százalékos növekedést mértek.
A tavalyi év egészében az Európai Unióban és az eurózónában is 1,6 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, gyorsult az ütem a 2016-ban mért 1,2, illetve 1,3 százalékhoz képest.
Az országokra bontott statisztika szerint tavaly október-decemberben az előző negyedévhez képest Máltán nőtt a legnagyobb mértékben, 1,8 százalékkal a foglalkoztatottak száma, majd Észtország következik 1,6 százalékkal, Finnország 1,2 százalékkal, Luxembourg 1,1 százalékkal és Lettország 0,9 százalékkal.
Magyarország 0,6 százalékos növekedéssel - csakúgy mint Hollandia és Ausztria - a középmezőnyben volt.
Csökkenést mértek Olaszországban és Lengyelországban, egyaránt 0,3 százalékost, Romániában és Nagy-Britanniában pedig 0,1-0,1 százalékost. Csehországban stagnált a foglalkoztatottak száma.
Éves összehasonlításban is Málta a listavezető a foglalkoztatottak számának 6,1 százalékos növekedésével, majd Észtország következik 5,7 százalékkal, valamint Horvátország 3,8 százalékkal. Magyarország 1,9 százalékos növekedéssel a középmezőnybe került. A foglalkoztatottak száma éves összevetésben csak Litvániában csökkent, 0,5 százalékkal.
_esemenyajanlo_2022_05.png)
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Irodai disztópia - ha a munka és a magánélet az agyunkban is szétválna