Rosszul járnak a nyugdíjasok

Januárban 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az akkori inflációs várakozások miatt, azaz idén még jól járhatnak a nyugdíjasok az alacsony inflációval. Hiszen az emelés következtében a nyugdíjak az idén − jelen állás szerint − három százalék körüli reálérték-emelkedést érhetnek el, miután az infláció négy évtizedes mélységbe zuhant. Jövőre azonban éppen emiatt legfeljebb kicsivel 2 százalék fölötti emelés van kilátásban, ezt legfeljebb annyival tudja majd kompenzálni az állam, amennyivel a valós infláció esetleg magasabb lesz a prognosztizáltnál − vagyis reálértékben növekedés nem várható.

Ennek az az oka, hogya nyugdíj-indexálási szabályok csak az infláció szintjét veszik figyelembe. Korábbi szabályozás szerint még három százalék fölötti gazdasági növekedés esetén volt lehetőség arra, hogy a nyugdíjakat a nettó keresetek emelkedését is tartalmazó szorzóval növeljék, ám az Orbán-kormány a nyugdíjindexálást összekötötte az inflációval.

Az intenzívebb járadékemelés fontos lenne, hiszen a 13. havi nyugdíj megszüntetését és az átalakított nyugdíjindexálást követően a nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkent. Tavaly és 2011-ben csak szinten tartásra futotta az emelésekből, így a nyugdíjak reálértéke a tíz évvel ezelőttinek felelt meg 2012-ben.

Alapvetően tehát nem jelentene gondot a túlságosan alacsony infláció, ha ezt dinamikus növekedés mellett a keresetbővülés tudná kompenzálni - legalább is a korábbi szabályozás szerint. Jövőre azonban nem várható olyan szintű GDP-növekedés, amely mellett a keresetek is hatnának a nyugdíjakra, a várható két százalék körüli emelés viszont épp csak eléri azt a mértéket, amit már megéreznek az emberek (a két százalék alatti emelést már stagnálásként vagy akár jövedelemcsökkenésként élnek meg).


Napi Gazdaság