Semjén Zsolt szakdolgozata: "súlyos tudományetikai vétség történt"

A dékán a karon most lezárult vizsgálatot ismertetve kifejtette: a háromtagú bizottság megállapította, hogy nagyon jelentős szövegegyezés található a szakdolgozat konzulense, Molnár Attila Károly később publikált írása és Semjén Zsolt szakdolgozata között.

Ezután tanulmányozni kezdték az 1992-ben érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatot. Ennek alapján arra jutottak, hogy az akkori szabályok alapján "a záróvizsga rendjében nincs semmiféle részletes útmutatás arról, melyek a szakdolgozattal kapcsolatos részletes szabályok, illetve, hogy mi történik akkor, ha utólag kétség merül fel egy vizsgázó teljesítményével kapcsolatban".

Tausz Katalin hangsúlyozta: semmiféle lehetőség nincs hivatalos eljárás lefolytatására ebben az ügyben, és szándékában sem áll kezdeményezni ilyet. Hozzátette: sem az akkori, sem a most hatályos jogszabályok nem adnak eligazítást arra, mit kell tenni, ha az oklevél kiadását követően derül fény arra, hogy a dokumentum kiadásának feltételei nem álltak fenn.

Más szerzők műveinek idézőjel és pontos hivatkozás nélküli átvétele a tudományos élet normái szerint 1992-ben sem volt megengedett, ezért az eset megítélése a tudományos közélet, az egyetemi közösség és az érintettek kompetenciája - mutatott rá. A dékán hozzátette: az erkölcsi kérdések nem avulnak el.

Kérdésre megjegyezte: nem állítja, hogy ma nem fordulhat elő, hogy nem veszi észre a záróbizottság a szövegegyezést. További felvetésre hozzátette: Molnár Attila Károly ma is a kar oktatója, és nem látja okát, hogy a történteknek bármilyen következménnyel kellene járniuk rá nézve. Felidézte az oktató korábbi nyilatkozatát, amelyben leszögezte, hogy soha nem vett át szövegrészeket más szerzőktől, így korábbi hallgatóitól sem.

Az ügy morális tanulságnak nevezte, hogy további jelentős lépéseket kell tenni, hogy minden diák számára világos legyen, későbbi pályájukra is hatással lehet a tudományetikai vétség. Ez két mondat átvétele esetén is fennáll - hangsúlyozta. Azt ugyanakkor leszögezte: az egyetem nem veheti át sem a bíróság, sem a nyomozóhatóság szerepét, annak eldöntésére, hogy ki hibázott, nem kompetensek.

Havasi Bertalan, Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel azt közölte, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tudomásul veszi az ELTE bizottságának hivatalos állásfoglalását, amelynek alapján semmilyen intézkedés nem indul szakdolgozata ügyében. Tudatta: a kereszténydemokrata politikus - csakúgy mint az egyetem - "véglegesen és hivatalosan is lezártnak tekinti a témát".

Az ELTE társadalomtudományi kara november 29-én tájékoztatta az MTI-t, hogy háromtagú bizottságot állít fel Semjén Zsolt szakdolgozata ügyében. Tausz Katalin dékán közleményében akkor azt írta: a szociológia szakdolgozat olyan, más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, amelyek az ELTE Társadalomtudományi Karát és az intézmény oktatóinak szakmai hitelességét is érintik.

Semjén Zsolt november 19-én tette közzé 1990-ben kelt doktori dolgozatát és az átminősítéséről szóló hivatalos okiratot, valamint az ELTE-re, 1992-ben készített szociológia szakdolgozatát a kormányzati portálon, miután a hvg.hu november 18-án Plágiumgyanú Semjén Zsolt doktorija körül címmel közölt cikket. A lap másnap azt írta, hogy a KDNP-s politikus 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője politikai provokációnak minősítette a portál közlését. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem későbbi állásfoglalása szerint jogosan minősítették át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi tudományos fokozatát PhD-vé.