Senki sem akarja megmondani, mekkora a mediánbér Magyarországon

Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér – írja a Népszava. Székely Sándor független országgyűlési képviselő az év elején azt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől, hogy mekkora a mediánbér Magyarországon. Székely Sándor azért volt kíváncsi a mediánbérre, mert szerinte az jobban tükrözi a kereseti viszonyokat, mint az átlagbér. A mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. Utóbbi esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, pedig a dolgozók többsége nem ennyit keres. Székely Sándor végül Schanda Tamástól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától kapott választ, ami konkrét adatokat nem tartalmazott. Az államtitkár annyit írt, hogy Magyarország a bérek terén is jobban teljesít. Székely Sándor ezután ismét rákérdezett az adatokra, az államtitkár azonban továbbra sem közölte az elmúlt 5 év mediánbéradatait.

A KSH is csak átlagbéradatokat közöl, legutóbb bruttó 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről számoltak be. A hivatal ugyanakkor az átlagbéradatokba csak azoknak a dolgozóknak a keresetét számolja bele, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben, így 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából. A Népszava cikke szerint ezek épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. A lap az elmúlt héten megkereste az ITM-et arról érdeklődve, mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és szükségesnek tartják-e, hogy a KSH mediánbéradatokat is közöljön, de egyelőre nem kaptak választ.

A Népszava felidézte azt a kimutatást, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készített a Policy Agenda a 2018. évi adóbevallásokból. Ebből az derült ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból azt számolták ki, hogy a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 15 ezer forinttal alacsonyabb, mint a KSH által közölt adatok szerint. A Policy Agenda statisztikája a ugyanazt az adatbázist használta, mint a KSH, de az 5 fősnél kisebb cégeket is figyelembe vette. A részmunkaidős dolgozókkal együtt így 298 229 forintos átlagfizetésről számolt be a kimutatás, míg a KSH 345 900 forintról jelentett.

Népszava