Simor: Az egyik legnagyobb baj a foglalkoztatás

Ezek ugyan nem előfeltételei annak, hogy az országban bevezessék az eurót, de szükségesek ahhoz, hogy az ország versenyképessége lényegesen javuljon - mondta Simor András a budapesti "pénzügyi csúcstalálkozó" rendezvényen.

A jegybank elnöke szerint elengedhetetlen a fiskális konszolidáció folytatása, az államháztartási hiány további lefaragása. Az államháztartási konszolidáció során szükség van arra, hogy a költségvetés kiadási oldalához is hozzányúljanak, a szociális kiadásokat át kell strukturálni és erőteljesen csökkenteni is szükséges azokat.

Simor András szerint az országban a foglalkoztatási szint évek óta rendkívül alacsony, 57 százalék, miközben a Magyarország által is elfogadott lisszaboni program 70 százalékos foglalkoztatási rátát ír elő. Ennek javításához elengedhetetlen a munkára rakódó terhek csökkentése, e nélkül várhatóan nem javul a közeljövőben az ország versenyképessége. Magyarországon kevés ember sok adót fizet - foglalta össze Simor a problémát.

A jegybankelnök véleménye szerint Magyarország fejlettségéhez mérten túlméretezett jóléti rendszert tart fenn, a gyermeknevelési támogatások például egy 2003. évi összehasonlítás szerint a GDP 0,8 százalékát érik el, ez azonban nem látszik a születendő gyermekek számában, holott ezzel az aránnyal megelőz olyan sokkal fejlettebb országokat, mint Norvégia, Izland, vagy Svédország.

Hangoztatta emellett, hogy Magyarországon kimagaslóan nagy, mintegy 800 ezer főt ér el a rokkantnyugdíjasok száma, holott ezt a lakosság átlagos egészségi állapota nem indokolja. Egyúttal az is gond véleménye szerint, hogy kifejezetten alacsony az 55-64 év közötti foglalkoztatottak aránya és a fejlett országokhoz képest alacsonyabb - 57 - a nyugdíjba vonulás átlagos életkora.

Gondnak ítélte azt is, hogy igen kicsi az egyes piacokon a termékliberalizáció, holott Magyarország versenytársai, Csehország, Lengyelország, illetve Szlovákia az elmúlt években nagyot léptek előre ezen a téren.

Simor András kiemelte: a költségvetési konszolidáció első két éve sikeres volt, de az is látszik, hogy a sikeres költségvetési konszolidációt végrehajtó államokban mindenütt lefaragták a büdzsé kiadási oldalát, ezzel teremtették meg hosszabb távon az ország versenyképességét. Hangoztatta: a költségvetési politikában továbbra is fegyelmezettnek kell lenni és a kormánynak szükséges megteremtenie a versenyt azokon a piacokon is, ahol az eddig nem érvényesült.

Az árfolyam alakulását elemezve elmondta: az árfolyamsáv eltörlése megteremtette a lehetőséget, hogy az árfolyam-felértékelődésen keresztül közeledjenek az árak az unió átlagos árszintjéhez.

Általánosságban elmondta, az unióban az árszinthez való konvergenciát kétféleképpen lehet megvalósítani. Vagy az árfolyam felértékelődésével, vagy az inflációval. Miközben a szomszédos államokban, Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában 20-30-35 százalékkal erősebb a nemzeti valuta mint 2001-2002-ben volt, addig Magyarországon gyakorlatilag az inflációval való felzárkózás érvényesül.