Sok munkahelyet teremthet a re-shoring

A töretlenül növekvő munkabérek következtében Kína mind inkább elveszíti az olcsó munkaerő jelentette előnyét, mellyel egykor a költségeiket csökkenteni kívánó vállalatok tömegeit tudta az országba vonzani. A trend következményeként az amerikai cégek fokozatosan visszatelepítik majd termelésüket az anyaországba, ahol 2020-ig akár három millió új munkahelyet is teremthetnek ezzel - idézi a Boston Consulting Group (BCG) pénteken megjelent tanulmányát a Financial Times. Ez a munkanélküléségi ráta 1,5-2 százalékos mérséklését jelenti.

A tanácsadó cég által az off-shoring ellentétjeként "re-shoring"-nak nevezett folyamat az Egyesült Államok a világ többi részével szembeni kereskedelmi deficitjét - az olajat nem számítva - a 2010-es 360 milliárd dollárról az évtized végére 260 milliárdra csökkentheti - állítja a BCG. A hazatelepülő cégek deficitet is mérsékelhetik Kínával szemben. Ez tavaly 273 milliárd dollárt tett ki, alapot szolgáltatva a mai napig folyó politikai vitához a kínai árfolyampolitikával kapcsolatosan.

A re-shoring elsősorban hét kulcságazatot - így az elektronikai és villamossági berendezések, bútor-, autóalkatrész-, műanyag-, fém- és gépgyártás területét - érinti, ezek fő piaca az Egyesült Államok, költségcsökkentés miatt azonban a gyártást korábban Kínába és más, olcsó munkaerőt kínáló országokba telepítették.

A tanulmány összhangban áll az amerikai vezetés törekvéseivel - írja a Financial Times, emlékeztetve arra, hogy Barack Obama elnök ugyanis éppen a termelőipar erősítését nevezte meg a fenntartható gazdasági talpraállás egyik pilléreként. A péntek délutánra várt munkaerő-piaci statisztikák ráadásul valószínűleg szeptemberre mindössze 60 ezer új munkahely teremtéséről szólnak majd, ami nem elég, hogy az augusztusi 9,1 százalékos munkanélküliségi rátán változtasson.

A re-shoring trendjének folytatódását illetően azonban nem mindenki optimista. A folyamatot a kínai kormány viselkedése is befolyásolja majd - mondta a Financial Times-nak Scott Paul, az amerikai gyáripari szövetség lobbicsoport képviselője.