"Start a diplomáért" - közgazdász és jogászképzésnél visszatéríti az állam a felvett hitelt

Február 14-én Győrben indult útjára a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Start a diplomáért című nyílt konzultációs, információs, felvételi napok körútja. A rendezvénysorozaton a NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkársága, az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és a Diákhitel Központ munkatársai tájékoztatták a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diákokat a felsőoktatás legfontosabb változásairól, hogy továbbtanulásukról megalapozott döntéseket tudjanak hozni. Az Oktatási Hivatal és a Diákhitel Központ Információs pultjainál pedig a szakemberek folyamatos tájékoztatást nyújtottak. Az elkövetkező napokban, a február 24-ei jelentkezési határidőig Pécsen, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden és Budapesten találkozhatnak majd az érdeklődők a felsőoktatási szakemberekkel. A győri programot Réthelyi Miklós, nemzeti erőforrás miniszter nyitotta meg. A tárcavezető elmondta: a konzultációt az új felvételi jogszabályok megjelenése tette szükségessé.

A legfontosabb változások: állami támogatás, hallgatói szerződés

A korábbi tanulmányaik alapján a legkiválóbb teljesítményt nyújtó jelentkezők számára az állam lehetőség biztosít arra, hogy állami ösztöndíjasként, térítésmentesen tanuljanak az egyetemeken és főiskolákon. A felsőoktatási intézménybe történő beiratkozáskor az állami ösztöndíjas hallgatók szerződést kötnek. A hallgatói szerződés a képzési költségek viselésére vonatkozó jogviszony, melyben az állam "szolgáltatásával" (a képzési költség átvállalásával) szemben a hallgató "ellenszolgáltatása" (a munkavállalási kötelezettség) áll. Aki azt választja, hogy állami segítséggel tanul tovább, annak vállalnia kell, hogy diplomáját reális határidőn belül megszerzi, és a nemzet javára hasznosítja a megszerzett tudását.

Az állami ösztöndíjas hallgató számára előírt magyarországi munkavégzés időtartama a képzés költségével arányos. Az időtartam kiszámításánál egy hónapra 100.000 forintos költség jut. (Így például ha a képzés költsége 3,6 millió forint, az ösztöndíjasnak 36 hónapot, azaz 3 évet kell Magyarországon dolgoznia.) Az állami ösztöndíjas hallgatónak a végzést követő 3 éven belül Magyarországon kell munkát vállalnia és képzési költségét vissza kell fizetnie, ha a képzési idő másfélszerese alatt nem szerez diplomát (így például egy 10 féléves képzés esetén 15 félév áll rendelkezésre a diploma megszerzésére). Az állami ösztöndíjjal vagy állami részösztöndíjjal támogatott félévek száma maximum 12 lehet.

Akik nem érik el azt a teljesítmény szintet, amellyel bekerülhetnek az állami ösztöndíjas keretszámba, de attól csak kis mértékben maradtak el, azoknak lehetőségük van arra, hogy az állam által megjelölt részösztöndíjas finanszírozási formában tanuljanak, ami azt jelenti, hogy a tanulmányi költségeiknek az 50 százalékát az állam fedezi. A legjobbak tehát továbbra is költségtérítés nélkül juthatnak diplomához, a részösztöndíjas képzés pedig a tanulási lehetőségek bővítését segíti elő. A hallgatók nyilvántartását az Oktatási Hivatal végzi. A hallgatói szerződésről Réthelyi Miklós azt mondta: egyfajta emlékeztetőnek tartja, amely utal arra, hogy a diplomás "valamennyivel tartozik annak a társadalomnak, amely tanulmányaira az adót összeadta".

Felvételi keretszámok

A kormány a keretszámok kialakításánál a társadalom hosszú távú érdekei mellett a foglalkoztatók és a munkaerőpiac hosszú távú igényeit is figyelembe vette. Fontos kérdés volt a végső számok meghatározásánál, hogy érdemes-e a meglévő keretszámokat elaprózni, avagy helyesebb egy-két képzési centrumot támogatni. A kormány végül az utóbbi mellett döntött.

A 2012/13-as tanévre minden jelentkező bejuthat a felsőoktatásba, amennyiben pontszáma eléri vagy meghaladja a 240 pontot. 2012-ben az államilag támogatott új belépő létszámkeretet - felsőfokú szakképzésre, alapképzésre, illetve egységes, osztatlan képzésre felvehető, beleértve a közigazgatási, a rendészeti és a katonai felsőoktatást - a kormány 33.927 teljes és 15.550 részleges, 50 százalékos támogatásban részesülő létszámban határozta meg. Az államilag támogatott új belépők legfeljebb 10 százaléka vehet részt a részidős - esti, levelező - képzésen. Az államilag támogatott mesterképzésre 19.600 hallgató vehető fel.

A hitéleti mesterképzésre felvehető hallgatók számát az egyházakkal és a felekezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szerint kell megállapítani. A hitéleti mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.

Az államilag támogatott doktori képzésre 1.300 hallgatók vehető fel. A bölcsészettudományok, a hittudomány, a társadalomtudományok területére felvehető hallgatók létszáma legfeljebb 430 fő, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudományok és a művészetek tudományterületekre felvehető hallgatók létszáma legalább 870 fő lehet.

2011-ben 84 046 diák szerzett érettségi bizonyítványt. Az állam 2012-13-as tanévben összesen 70 377 diáknak biztosít állami ösztöndíjas illetve részösztöndíjas képzést a felsőoktatásban. Réthelyi Miklós a keretszámok változásairól szólva közölte: lényeges szempont, hogy kiemelt keretszámokat kaptak a műszaki, a természettudományi és az informatikai szakterületek. Ugyanakkor a jogász- és a gazdaságtudományi képzés terén nagymértékben csökkent az államilag támogatott helyek száma. Utalt arra, hogy már tavaly is másfélszer annyian vettek részt a költségtérítéses jogászképzésben, mint az államilag támogatottban.

Önköltséges képzés

A kormány meghatározta az egyes képzések önköltségének alsó és felső határát képzési szintenként és képzési területenként. Például az alapképzésben a műszaki képzési területen az önköltség éves összege 350-650 ezer forint, a bölcsészettudományi képzési területen 230-600 ezer forint, a természettudományi képzési területen 350-600 ezer forint között alakulhat. E keretek között a felsőoktatási intézmények döntöttek az egyes képzések önköltségének összegéről.

A diákhitel lehetőség, mellyel érdemes élni

A felsőoktatáshoz való hozzáférés kiszélesítése érdekében a kabinet létrehozta a meglévő diákhitel-rendszer mellett a Diákhitel II. programot, amelyből az állami részösztöndíjas és az önköltséges hallgatók anyagi támogatást kaphatnak a tanulmányaik zavartalan elvégzéséhez. Az új hitelkonstrukció a diákok képzésének teljes önköltségét biztosítja. A kedvezményes kamattámogatású hitel révén mindenki számára lehetővé válik a jövőben a felsőoktatásban való részvétel, így azok számára is, akik korábban saját forrás híján nem tudtak felsőfokú tanulmányokat folytatni.

Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója úgy vélekedett: a diákhitel lehetőség, amellyel érdemes élni. Tájékoztatása szerint a diákhitelt 2001 óta csaknem 320 ezer hallgató vette fel, jelenleg 228 milliárd forint a kihelyezett hitelállomány, és 90 ezernél többen már vissza is fizették a kölcsönt. A Diákhitel II.-ről szólva kiemelte: alacsony kamatozású, és kizárólag állami részösztöndíjas és önköltséges hallgatók kérhetik.

Közgazdász és jogászképzésnél visszatéríti az állam a felvett hitelt

A jogászok és a közgazdászok képzésével kapcsolatban a kormány megteremti annak lehetőségét és feltételrendszerét, hogy azoknak a fiataloknak, akik az állam- és közigazgatásban helyezkednek el és tanulmányaikat diákhitelből finanszírozták, az állam visszamenőlegesen kifizeti a tanulmányuk költségeit.