Szabad út Hollandiába

Hollandia várhatóan a mostani liberalizáció után sem tartozik majd honfitársaink kedvenc munkavállalási célországai közé. Az elmúlt esztendőkben évente hatszáz és hétszáz között volt a magyaroknak kiadott munkavállalási engedélyek száma Németalföldön, közülük a legtöbben kertészeti üzemekben vagy sofőrként dolgoztak. Így a magyarok jelenléte elhanyagolhatónak mondható, hiszen Hollandiában tavaly 59 ezer kelet- és közép-európai állampolgár kapott munkavállalási engedélyt (közel kilencven százalékuk lengyel volt).

Már a 2004. május 1-jei EU-csatlakozás óta szabadon vállalhatnak munkát a magyarok Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban. A legnagyobb érdeklődés a magyarok körében is Nagy-Britannia iránt mutatkozott, ahol a becslések szerint immár a hatszázezer főt is meghaladhatja a kelet- és közép-európai térségből érkezett legális munkavállalók száma - a zömük persze ott is lengyel. Londonban és más brit nagyvárosokban már a lengyel konyhához szükséges élelmiszerekre szakosodott boltok, lengyel nyelvű helyi újságok, kifejezetten lengyelek számára készült bankkártyák is elérhetők.

Szabadon vállalhatnak munkát a 2004-ben csatlakozott államok polgárai tavaly május óta Finn-, Görög- és Spanyolországban, illetve Portugáliában is, július óta pedig Olaszország is teljesen liberalizálta előttük a munkaerőpiacát. Franciaországban, ahol jelenleg 61 szakmában könnyített és gyorsított eljárásban adják ki a munkavállalási engedélyeket (a többi szakmában viszont szigorú a korlátozás), a munkaügyi minisztérium lapértesülések szerint még ezen a héten dönt arról, hogy további harminc-egynéhány szakmát nyit meg a kelet-európaiak előtt, többek között az informatikában, a könyvvitelben és az iparban. Párizs a teljes liberalizációt azonban a csatlakozási szerződésben biztosított hétéves időszak legvégére, 2011. május 1-jére halasztja.