Szigorítanák a külföldi munkaerő-közvetítést

Az állásközvetítők készpénz-előleggel csalják lépre a kétségbeesett munkakeresőket, akikkel aztán rosszul bánnak, fizetésüket visszatartják, és különböző címeken hatalmas díjakat követelnek tőlük. Bár a jelenség Ázsiában a legelterjedtebb, világszerte létezik. Évente a becslések szerint összesen 21 milliárd dollárral rövidítik meg az elsősorban külföldről érkező munkásokat.

A szervezet nyilatkozata úgy fogalmaz, "a küldő országokban tevékenykedő toborzók és a fogadó ország-béli munkaadók összejátszanak, hogy megfosszák a kiszolgáltatott vendégmunkásokat jogos fizetésüktől". Az ILO szerint a modern adósrabszolgasággal állunk szemben.

Kínai dolgozók két és fél évnyi várható bérüknek megfelelő összeget fizetnek a toborzóknak, amerikai állások reményében. A külföldön dolgozó indonéz nők átlagosan fizetésük 90 százalékáról mondanak le az állásközvetítők javára, munkaidejük első öt hónapjára. Az indiai téglaégetők gyakran hitel formájában kapják meg bér-előlegüket, majd, amíg ezt nem fizetik vissza, heti hat napot, naponta tizenhat órát kell dolgozniuk.

Az ILO szerint az ehhez hasonló példák arra világítanak rá, hogy szigorúbb nemzetközi szabályozást igényel a külföldi munkaerő-közvetítők tevékenysége. A szervezet szerint világszerte 12,3 millióan végeznek valamilyen kényszerből munkát. Ebből 4,2 millióan szexuális szolgáltatásokat nyújtanak, 8,1 millióan pedig az építőiparban, a mezőgazdaságban vagy az ipari termelésben dolgoznak.

Humán Rent Press