kapubanner for mobile

Szigorítás: minden elítéltnek dolgoznia kell

Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés hétfőn a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és a legtöbbjüknek dolgoznia kell. A változások életbe lépése után csak a sértett tanúkihallgatásán lehet ott ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát 258 igen szavazattal, 96 nem ellenében hagyta jóvá a parlament. A képviselők a törvény sürgős kihirdetését kérték az államfőtől.

A büntető tárgyú törvénymódosításokkal a Ház kimondta, hogy a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek, a terhességük 6. hónapját elérő nők és a gyermeküket gondozók kivételével minden szabadságvesztését töltő elítéltnek dolgoznia kell a büntetés-végrehajtási (bv) intézetben vagy az erre a célra alapított gazdálkodó szervezetnél. Megteremtették a vállalkozási rendszerben történő munkáltatás lehetőségét is azzal, hogy az elítélt - a bv-szerv szerződése alapján - más gazdálkodó szervezetnél is végezhet munkát. Ezenkívül az elítéltek beilleszkedése érdekében lehetőséget adtak arra, hogy egészségügyi, gyógyító és rehabilitációs programokon vegyenek részt.

Emellett januártól nem kaphatnának pénzt a jogerősen elítélt bűnözők és hozzátartozóik a bűncselekménnyel kapcsolatban tett médianyilatkozataikért és a szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodásokat semmisnek nyilvánították úgy, hogy a bennük meghatározott összeg az államot illeti meg.

A fideszes Varga István javaslatára a büntetőeljárási törvény úgy módosul, hogy a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehet jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem. A kormány indítványa eredetileg arra adott volna lehetőséget, hogy kiemelt ügyekben az ügyész megtiltsa a tanú érdekében eljáró ügyvéd tanúkihallgatáson való jelenlétét. A kormánypárti politikus szerint viszont a különbségtétel indokolatlan, és ezt a szabályt általánossá kell tenni, ezért kezdeményezte a változtatást. A tanú érdekében eljáró ügyvéd ugyanakkor változatlanul ott lehet a tárgyaláson.

Az alkotmányügyi bizottság kezdeményezésére pedig rögzítették: ha megállapítható, hogy a tanú a vallomásában - meghatározott kivételekkel - magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolja, ismételten figyelmeztetni kell, hogy erre vonatkozóan a tanúvallomást megtagadhatja.

Szintén Varga István módosító javaslatának nyomán a parlament megtiltotta, hogy kiemelt ügyekben - az érintett beleegyezése esetén - poligráffal ellenőrizzék, hogy a tanú igazat mond-e. Erre a büntetőeljárási törvény nyári módosítása adott engedélyt. Az ugyancsak fideszes Kocsis Máté javaslatára bekerült a büntető törvénykönyvbe (Btk.), hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés lehet abban az esetben, ha az elkövető a magát megalázó emberről felvételt készít, vagy ilyen felvételt hozzáférhetővé tesz nagy nyilvánosság előtt.

A Btk. további tényállásokkal is kiegészült: így bűncselekménnyé nyilvánították a befolyásvásárlást; három évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni arra, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, illetve arra tekintettel jogtalan előnyt ad vagy ígér másnak.

Önálló bűncselekménynek számít ezután külföldi feketemunkások alkalmazása is, amit két évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálnak. A jövőben fokozott védelemben részesülnek a gyermekvédelmi intézetben dolgozó nevelők és gyermekfelügyelők, vagyis a sérelmükre elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülő bűncselekményeket alapesetben egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálják.
  • 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.info button Részletek ticket button Jegyek