Szívbetegségbe kerget a basáskodó főnök

A Karolinska Intézet és a Stockholmi Egyetem kutatói majd egy évtizeden keresztül követték több mint háromezer 19 és 70 év közötti svéd férfi sorsát, akik Stockholm agglomerációs körzetében éltek és dolgoztak. Ez alatt az idő alatt körükben 74 halálos vagy nem fatális kimenetelű szívrohamot regisztráltak - olvasható a BBC News hírei között.

A kutatók a vizsgálat összes résztvevőjét arra kérték, hogy értékeljék munkahelyi vezetőiket, mindenekelőtt azt, hogy képesek-e világosan megfogalmazni a feladatokat, mennyire sikeresen kommunikálnak, s szokott-e részükről visszajelzés érkezni. Mint kiderült, annál a kollektívánál, amelytől gyenge osztályzatot kaptak a vezetők, 25 százalékkal magasabb volt valamilyen komolyabb szívprobléma kialakulásának valószínűsége. Azoknál a munkavállalóknál viszont, akik hosszú időn (4 évig, vagy ennél is tovább) dolgoztak rossz főnök irányítása alatt, a kockázat 64 százalékkal volt magasabb. Ezek a kockázati arányok függetlenek voltak az érintett személy iskolázottságától, társadalmi helyzetétől, jövedelmétől, munkahelyi leterheltségétől, vagy olyan életvitelbeli tényezőktől, mint a dohányzás, a testedzés, ahogy a szívbetegségek más rizikófaktoraitól (a magas vérnyomástól, vagy diabétesztől). A szakértők szerint a beosztottaknál stresszt okoz a semmibe vevés érzete, akik a frusztrációt például dohányzással igyekeznek levezetni. Ez viszont növeli a szívbetegség kockázatát.

Hipertóniát is okozhat a rossz főnök

Egy korábbi vizsgálat arra derített fényt, hogy a rossz főnökök elősegítik a beosztottaknál a hipertónia kialakulását. Az állandó magas vérnyomás viszont a szívbetegségek kockázatát növeli. A kutatói csapat szerint - amelynek tagjai között a University College London, valamint a finn foglalkozás-egészségügyi intézet szakértői is ott voltak - e vizsgálat fényében a figyelem központjába kell kerülnie a vezetői magatartásnak, hogy megelőzzék a súlyos szívbetegségek kialakulását az alkalmazottaknál. A vezetőknek világosan meg kell fogalmazniuk a követelményeket, s elegendő jogkörrel kell felruházniuk alkalmazottaikat, hogy azok elvégezhessék feladataikat.

Cathy Ross, a Brit Kardiológiai Alapítvány képviselője szerint a semmibevevés érzése stresszeli a dolgozókat, akik rossz szokásokat vesznek fel: dohányoznak, alkoholizálnak, egészségtelenül táplálkoznak, s nem mozognak eleget. Mindez növeli a szívbetegség kockázatát. "A testmozgásnak dupla haszna van: egyrészt segít levezetni a munkahelyi stresszt, másrészt csökkenti a szívbetegség kockázatát" - emelte ki Cathy Ross.