Takács Péter: Nem 40, hanem 20 ezer ápoló hiányzik a magyar egészségügyből

A Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetemen Takács Pétert, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárát kérdezte a 24.hu riportere az egészségügyi szakdolgozók hiányáról. A kérdés apropója, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) korábban arról beszélt: az OECD-átlaghoz viszonyítva mintegy 40 ezer ápoló hiányzik a magyar ellátórendszerből. Takács Péter ezzel a számmal vitatkozik.

Szerinte a kamara ezt a becslést a tízezer lakosra jutó szakdolgozószámból vezette le, de ez nem ad pontos képet. A valós hiány szerinte inkább 20 ezer fő körül mozog, és ebből is körülbelül a fele Budapesten jelentkezik – ott ugyanis a magas megélhetési költségek miatt különösen nehéz szakdolgozókat megtartani.

A fővárosi helyzet javítására az államtitkár egy lakhatási támogatási programot említett, amelynek részeként például nővérszállók építését tervezik Budapesten. Emellett a bérfejlesztések is motivációs eszközként szolgálnak, de – mint mondta – a probléma gyökere mélyebben keresendő.

„Ha megnézzük a korfát, a szakdolgozói és az orvosi hiány sem most keletkezett” – fogalmazott, rámutatva: jelenleg a nyugdíj előtt állók vannak túlsúlyban, miközben szinte teljesen hiányzik a 40–55 év közötti középgeneráció. Ugyanakkor egyre többen vannak a pályakezdők, és úgy látja, ők már elkötelezettebbek, bent is maradnak a rendszerben. A középgeneráció eltűnését nem a Fidesz-kormány alatt kialakult folyamatként látja, szerinte mára tizedére csökkent az egészségügyi dolgozók külföldre vándorlása, a szakdolgozóknál ráadásul nem is feltétlenül külföld volt a legnagyobb versenytárs, hanem inkább a hazai szolgáltatószektor.

Takács Péter szerint nemcsak Magyarország küzd szakdolgozói hiánnyal, ez globális jelenség, amely a fejlett világot is érinti. A megoldást szerinte nem kizárólag az anyagi ösztönzés jelenti, hanem a szakmai kiteljesedés lehetősége is. Ezért vezette be az államtitkárság a kompetenciabővítést: ma már olyan diagnosztikai feladatokat is végezhetnek egyes ápolók, amelyeket korábban csak orvosok. Mint mondta, kiváló egyetemi képzésű ápolóink vannak, akik képesek ezeket a feladatokat ellátni, és ez mindenkinek jó.

Arra a kérdésre, hogy van-e tervben külföldi munkaerő bevonása, Takács úgy válaszolt: célzottan nem keresnek ilyen megoldást, de időnként megkeresik őket munkaerő-közvetítő cégek. Ilyenkor a legfontosabb szempont az adott ország képzési rendszere – csak akkor jöhet szóba a foglalkoztatás, ha a jelöltek a magyar nyelvet megtanulják, és biztosan el tudják látni a betegeket. Eddig azonban nem találtak olyan külföldi munkaerőt, akik megfeleltek volna ezeknek a feltételeknek – tette hozzá.

Beteg a rendszer: több mint 1000 praxis van orvos nélkül Magyarországon