Táppénzt vagy állást?

Az első félévben meredeken csökkent a betegállományban töltött napok száma. 15 százalékkal kevesebb a betegszabadság és 10 százalékkal a táppénzes napok száma.

Az egészségügyi tárca a csökkenést részben a vizitdíj bevezetésének tulajdonítja, az egészségbiztosító szakemberei viszont leginkább az enyhe télnek. A hiányzás okai között ugyanis leggyakrabban a megfázás, illetve az influenza szerepel. A 2005-ös, illetve a 2006-os adatokból is jól látható, hogy táppénzre évről évre kevesebben mennek, pedig azokban az években még sem vizitdíj, sem enyhe tél nem volt.

A változás másik oka a szigorodó ellenőrzés. Az OEP korábban kimutatást készített azokról, akik túl nagy összegű juttatást vettek fel, és átfogó ellenőrzést végzett a visszaélések kiszűrésére. Kiderült: a 35 legnagyobb táppénzcsaló átlagosan fejenként és naponta 138 ezer forintot vett fel jogtalanul.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint viszont az állásféltés a legmeghatározóbb oka a kevesebb betegszabadságnak, azaz sokan még betegen sem maradnak otthon. A főtitkár arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg tizenöt napra jutó összeget fedez a munkáltató. Kertai Aurél, az orvosi kamara - már megszűnt - háziorvosi szekciójának vezetője szerint a jelenség egyre általánosabb. Főleg a vállalkozók és a menedzserek azok, akik "állva" hordják ki a betegséget.

Jól bevált gyakorlat volt, amint elbocsátásról értesült valaki, egyből betegállományba menekült. Az úgynevezett passzív táppénz ideje ugyanakkor az elmúlt években szintén folyamatosan csökkent, áprilistól a valamikori egy év 45 napra zsugorodott.

Népszabadság