Kevesebb betegszabadság, betegebb munkavállalók: hódít a távoli prezentizmus

A távmunkában dolgozók mindössze 7,8 százaléka dönt úgy, hogy betegség esetén teljesen kikapcsolja a számítógépet és a gyógyulásra koncentrál. Mindenki más valamilyen köztes megoldást választ: a kanapéról, az ágyban egyensúlyozott laptoppal vagy az íróasztal mellett, félgőzzel dolgozva próbálja átvészelni a napot. Az iGaming.com megbízásából készült, 4000 távmunkást (Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Spanyolország) vizsgáló Censuswide-felmérés szerint a brit dolgozók 51,4 százaléka gyakrabban dolgozik betegen, amióta otthonról végzi a munkáját.

Láthatatlan betegségek és a prezentizmus ára

A hivatalos adatok (például az ONS statisztikái) továbbra is 2 százalék körüli betegszabadsági rátát mutatnak, ami dolgozónként évi 4,4 kiesett napot jelent. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A rögzített hiányzások és a tényleges megbetegedések közötti szakadékot a HR ritkán látja a műszerfalakon. Aki migrénnel is válaszol az e-mailekre, nem jelenik meg a statisztikában, de a lassabb munkavégzés, a hibák, a hosszabb felépülési idő és a lappangó kiégés formájában a költségek később jelentkeznek.

Generációs különbségek és az ágyból végzett munka

Amikor a távmunkások rosszul érzik magukat, pihenés helyett inkább helyet változtatnak. A négy vizsgált országban a dolgozók 58,7 százaléka az asztalánál maradva küzd végig a napon, és közel minden ötödik munkavállaló az ágyból jelentkezik be. A generációs különbségek élesek:

• A Z generációsok 26 százaléka dolgozik az ágyból, ha beteg.
• A boomer generáció tagjainak csak 11,8 százaléka teszi ugyanezt, ők inkább maradnak a megszokott asztaluknál.

A betegszabadság díjazása döntő tényező

A kutatás rávilágított, hogy a nemzeti szabályozások alapvetően befolyásolják a dolgozók viselkedését. Németországban, ahol a betegség első hat hetében a teljes fizetés jár, a dolgozók csupán 42,1 százaléka dolgozik betegen. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban, ahol a vizsgált időszakban a törvényi betegszabadság díja (Statutory Sick Pay) csupán heti 118 GBP volt (kb. 47 800 Ft), a munkavállalók 51,4 százaléka nem engedte meg magának a pihenést. Ez a 9 százalékos különbség jól mutatja a pénzügyi kényszer hatását.

A megfigyelés nem biztonsági háló

A munkáltatói kontroll gyakran visszanyal: a felmérés szerint a brit távmunkások 48,7 százalékát figyelik valamilyen formában. A legszorosabban megfigyelt csoportok – mint például a 56,2 százalékban monitorozott Z generáció – a leginkább hajlamosak betegen is dolgozni. A dolgozók harmada (33,8 százalék) ráadásul úgy véli, hogy a kisebb láthatóság már eddig is az előléptetésébe került. Ha a teljesítmény helyett a jelenlétet mérik, a betegszabadság kivétele kockázatnak tűnik.

Hogyan változtathat a HR?

A megoldás elsősorban kulturális, nem pedig eljárási kérdés. A HR az alábbi lépésekkel küzdhet a digitális prezentizmus ellen:

• Tegyék egyértelművé – a vezetők szájából, ne csak a kézikönyvben –, hogy a gyógyuláshoz szükséges pihenőnap elvárás, nem pedig szívesség.
• Vizsgálják felül a megfigyelő eszközöket: valódi eredményeket mérnek, vagy csak a bejelentkezve töltött órákat jutalmazzák?
• Képezzék a vezetőket a távoli prezentizmus jeleinek felismerésére (például a folyamatosan aktív státusz nyilvánvaló betegség alatt, vagy a mentegetőző „csak az e-maileket nézem” üzenetek).

Forrás: HR News