kapubanner for mobile
Megjelent: 12 éve

Tényleg nő a versenyszféra foglalkoztatottsága?

A versenyszféra alkalmazotti létszáma 2011 év vége óta csökkenő trendet követ, ha az éves változásokat nézzük, miközben a foglalkoztatottság növekszik. A foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint a kormányváltáshoz képest 100 ezres a növekmény. Lehet ez?

images

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a 21 éves foglalkoztatási csúcs kapcsán úgy fogalmazott a minap, hogy a szeptember végi 3,99 millió dolgozó 235 ezerrel magasabb a kormányváltás időszakához képest. A növekedés pedig 87 ezerrel több közmunkásnak, 50 ezer plusz vendégmunkásnak, illetve 100 ezerrel több foglalkoztatottnak köszönhető a versenyszférában. A számokkal pusztán csak annyi a probléma, hogy ismét tavaszi adatokat vet össze az ősziekkel, márpedig a szezonális munkák miatt igencsak eltérően alakul a munkaerőigény az év különböző szakaszaiban.

Mindenesetre az államtitkár nyilatkozata alapján kicsit mi is a számok mögé néztünk, és arra jutottünk, hogy ha 2010 májusát tekintjük bázis hónapnak, akkor a most szeptemberi foglalkoztatotti létszám 224 ezerrel magasabb csak. Ám ilyen volumennél 9000 ezer fő elhanyagolható különbségnek nevezhető. A közmunkások számának bővülését szintén nem sikerült 87 ezer főre kihozni, csupán 58 ezerre, bár egyelőre még csak az augusztusi adatot ismerjük ebből a statisztikából. Viszont ahhoz, hogy az államtitkár által említett differencia összejöjjön, majdnem 30 ezerrel kellene, hogy megugorjon a közfoglalkoztatottak szeptemberi létszáma. Ekkora havi változás márpedig legfeljebb csak a közmunka-programok év eleji beindulásakor tapasztalható.

A versenyszféra foglalkoztatottsága

Azt, hogy tényleg 100 ezerrel nőtt-e a versenyszféra foglalkoztatottsága, már kicsit nehezebb ellenőrizni, hiszen ebben az esetben az egyik munkaerőpiaci statisztikát kell korrigálni a másikkal, és úgy kaphatunk egy közelítő értéket a változásokról.

A versenyszféra foglalkoztatottságának növekedése azért is érdekes kérdés, mert az intézményi statisztika alapján az alkalmazottak száma 2011 év vége óta folyamatosan csökkenő trendet mutat ha az éves bázison számolt eltéréseket vesszük figyelembe. Emellett azonban gyakran hallani növekvő foglalkoztatottságról. Az eltérő mozgás alapvetően módszertani különbségekre vezethető vissza. No de lássuk, miről is szólnak a statisztikák.

A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) közli a foglalkoztatottak számát, ám mivel ez megkérdezésen alapuló statisztika, azt már tudjuk egy ideje, hogy ebben azon munkavállalók is szerepelnek, akik magyar háztartással még rendelkeznek, ám külföldön dolgoznak. Sőt, azok is benne vannak, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt időszakban egy órát is dolgoztak. Ez azaz adat, ami most 21 éves csúcsra került a szeptember végi 3,99 millió fővel. A jegybank egy korábbi inflációs jelentésében úgy fogalmazott: a MEF módszertani sajátossága, hogy a közmunkaprogramokban foglalkoztatottak számát csak nagy bizonytalansággal képes megragadni, így azok ágazati besorolása is bizonytalan. A közmunkásokról sokkal pontosabb képet kaphatunk az intézményi statisztikából. Ezt ugyanis a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások bevallásai alapján készítik el.

Ha tehát, a MEF-statisztika foglalkoztatotti számát korrigáljuk az intézményi statisztikában szereplő közmunkások, illetve a közfoglalkoztatottak nélküli közszféra létszámával, akkor megkaphatjuk a korrigált versenyszféra foglalkoztatotti létszámát.

A korrekció elvégzése után azt kaptuk, hogy augusztus végén 3,16 millió volt a versenyszektor foglalkoztatotti létszáma, ami előző évhez képest 11 ezerrel magasabb csupán. Ha pedig megnézzük a kormányváltás idejéhez viszonyított változásokat, akkor 181 ezer fős növekedést kapunk. Ám az összehasonlítás, ahogy korábban is említettük, nem teljesen helyes, az eltérő bázis miatt. A differenciát jól sejteti azt is, hogy ha az augusztusi adatot 2010 augusztusához viszonyítjuk, akkor "mindössze" 138 ezres a bővülés a versenyszférában. Az alábbi grafikonunkon nagyon jól kivehető a közfoglalkoztatás egyre növekvő szerepe is a foglalkoztatási statisztikák szempontjából. A MEF alapján számolt görbe ugyanis az idei évig viszonylag együtt mozgott, a tavalyi év során nagyjából 20 ezer fős különbséget eredményezve, idén azonban 60 ezer fős eltérést jelent a két foglalkoztatottsági adat között.

És, hogy miért csökken a versenyszféra alkalmazotti létszáma miközben növekszik a foglalkoztatottság? A válasz abban rejlik, hogy míg az alkalmazotti létszám szigorúan csak az öt fő feletti vállalkozásokra vonatkozik, addig a foglalkoztatottak számában az önfoglalkoztatók, és, ami különösen fontos, a mikrovállalkozások, vagyis az öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók adatai is szerepelnek. Ez alapján tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy utóbbiaknak köszönhetően nő a foglalkoztatottság ezen a nemzetgazdasági területen.

Székely Sarolta
mfor.hu
  • 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nem hívtak időben mentőt munkatársukhoz, elítélték őket

Mire a megsérült dolgozó kollégái mentőt hívtak, a férfinak leállt a légzése. Teljes cikk

Már parlamenti vitán a 14. havi nyugdíjról szóló törvényjavaslat

A kormány javaslatára az Országgyűlés megkezdi a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló törvénytervezet tárgyalását - közölte a... Teljes cikk

NAV: eddig kell bevallani és befizetni a globális minimumadó előlegét

A multinacionális vállalatcsoport vagy a nagyméretű belföldi vállalatcsoport belföldi csoporttagjaira vonatkozó, elismert belföldi kiegészítő adó... Teljes cikk