Több ezer munkahelyet teremthetnének a biomassza erőművek

A Hungrana Kft. Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata és Magyarország egyik legjelentősebb exportőre, évi egymillió tonna kukoricát vásárol és dolgoz fel, csakhogy ezek a bonyolult gyártási folyamatok jelentős hő- és villamos energiát fogyasztanak, amit eddig kizárólag földgázból nyert a cég. Az új kazánok a kukorica másra nem használható részei mellett sokféle mezőgazdasági hulladékkal is fűthetők: tisztítási hulladékkal, rostaljával, napraforgó héjjal. Számtalan melléktermék is hasznosítható az égetéssel: a kazánokban elég a kukoricaszár, napraforgószár, a kukoricacsutka-darálék, de energianáddal és fűrészporral is üzemeltethetők, ami további bevételi forrást jelent a hazai mezőgazdasági termelőknek.

Glattfelder Béla, a Fidesz európai parlamenti képviselője példaértékűnek nevezte a Hungrana Kft. beruházását, amelyet kétharmad részben saját erőből finanszíroztak, és amely amellett, hogy közel 50 millió köbméter földgáz kiváltását teszi lehetővé, mintegy 150-160 új munkahelyet jelent a cégen belül, a szállítást végző vállalkozásoknál és a mezőgazdasági termelők körében.

Az esemény kapcsán a Magyar Bioetanol Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a bioetanol ipar, illetve a kapcsolódó ágazatokat összekötő, okosan megtervezett regionális biomassza erőművek jelentős mennyiségű új munkahelyet jelenthetnének egy-egy térségben. A Nemzeti Fejlesztési minisztérium nemrégiben készítette el Magyarország 2030-ig terjedő időszakra szóló energiastratégiájának anyagát, amely szerint a multifunkcionális mezőgazdaság piacorientált rugalmassággal tudna váltani az élelmiszer-termelés és az energetikai célú biomassza-előállítás között, ezáltal az energianövények termesztésével fokozatosan művelésbe vonhatók lennének az élelmiszer-termelésben nem kellő hatékonysággal hasznosítható, ma parlagon hagyott területek, ami szintén a vidéki munkahelyteremtést szolgálná.

A Magyar Bioetanol Szövetség elnöke, Héjj Demeter szerint a szinergiák ideális kihasználása során az élelmiszer-ipari gyárak a cukoralapú termékek és a keményítő mellett állíthatják elő a bioetanolt (ahogy ezt a Hungrana is teszi), a gyártás során keletkező, különböző rostos vagy magas fehérjetartalmú takarmányok pedig a helyi állattenyésztés alapját jelenthetik. Az állattenyésztés során keletkező trágya a helyi biogázüzem nyersanyaga és a helyi kertészethez szükséges alapanyag egyaránt lehet, miközben az élelmiszer- és etanolüzemben fennmaradó növényi hulladék táplálhatja a biomassza-erőművet. Egy ilyen módon megtervezett és felépített gazdasági egység közvetlenül több száz főnek adhat biztos munkahelyet. Hasonló együttműködési projekt valósul meg a Somogy megyei Várdán, ahol az új biogázüzemben termelt energiával fűtik majd az elsősorban exportra termelő holland kertészetet.

A Magyar Bioetanol Szövetség elnöke hozzátette: amikor a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben a biomassza a teljes megújuló energia közel felét kellene, hogy képviselje 2020-ra, akkor érthetetlen, hogy a magyar kormány a bioetanol-alapú üzemanyagok jövedékiadó-kedvezményének csökkentésével miért megnehezíteni, és miért nem inkább elősegíteni akarja a mezőgazdaság felemelkedését és a megújuló energiaforrások elterjedését.