Tömeges paranoia a munkahelyen

A munkahelyi stressz egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon is: több ember érintett, és tünetei is sokasodnak, sőt súlyosabbak. A stressz láncreakciókat indíthat el egy vállalatnál, és szélsőséges esetben tömeges paranoia is kialakulhat.

A dolgozók ötöde érintett

Kőszeg Sára, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) klinikai pszichológusa nem akart becslésekbe bocsátkozni, hogy hány lelki vagy ebből kifolyólag testi betegség kialakulásáért tehető felelőssé a munkahely, annyit azért tájékoztatásul elmondott, hogy a hozzá kerülő betegek közül sokan munkahelyi problémákra vezetik vissza állapotukat. Mindamellett a szakember óv attól, hogy minden lelki probléma okaként a munkahelyünkre bökjünk, a háttérben sokkal többször húzódnak meg gyermekkori traumák, házastársi problémák, de elismerte, hogy a rosszul működő munkahely hozzájárulhat egy betegség kialakulásához.

Pető Csilla klinikai pszichológus becslése szerint a dolgozó népesség tíz-húsz százaléka érintett, hozzátette azonban, hogy ebbe a tág körbe az enyhe eseteket is beleérti. Pető elmondta, hogy a férfiak és a nők különböző módon reagálnak a stresszfaktorokra: a nők nehezebben függetlenítik magukat a munkahelyi gondoktól a munkahelyen és odahaza egyaránt, ezért teljesítményük hamar visszaesik.

A férfiak egy darabig képesek magukat távol tartani a feladatot övező lelki nehézségektől, de ha a zavaró körülmény fennáll, a hatás nem marad el, hirtelen megjelennek a tünetek, és a munkavégzés hatékonysága romlik. Utóbbi esetet bonyolítja, hogy mivel a férfiak a probléma kezelésére az elfojtást vagy annak figyelmen kívül hagyását választják, ha megjelennek a lelki bajok, nehéz kideríteni annak konkrét okát kideríteni.

Romlik a helyzet

Megkérdezett szakértőink egyaránt arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az utóbbi évek átlagát figyelembe véve enyhén ugyan, de rosszabbodik a helyzet. Ennek oka az lehet, hogy nőtt az emberekben a munkahelyük elveszésétől való félelem, nem érzik magukat biztonságban. Pető Csilla elmondta, hogy a kirúgástól való félelem egész láncreakciót indíthat el: a dolgozók igyekeznek jobban megfelelni állasunkban, inkább hajlanak kompromisszumra. Körültekintőbbek lesznek azzal kapcsolatban, hogy kiről, mit mondanak, kivel állnak le pletykázni, ezért kevesebbet beszélnek, elakadnak a fontos információk.

Ezzel párhuzamosan elkezdik figyelni egymást, és magukat is. Sokat spekulálnak a munkájukhoz nem tartozó dolgokról, beleértve önmagukat is, azon kezd járni az eszük, mit gondol a főnök. Ha megindul a lavina, ha kialakul a bizonytalanság légköre, tömegesen alakulhat ki egyfajta paranoia. Az emberek egyre érzékenyebbek lesznek, nem a munkával foglalkoznak, elindul a kombinálás, létrejön egy kellemetlen közhangulat – fejezte be a pszichológus. Kőszeg Sára szerint a baj az, hogy megküzdési módszereinket otthonról hozzuk magunkkal, ezek pedig sokszor elégtelenek a problémák kezeléséhez.

A megoldás a fenti problémákra csak a stressztényezők kiküszöbölése lehet. Addig is a szakemberek azt javasolják, a dolgozók próbálják megbeszélni a munkatársakkal a problémákatkonfliktusokat, már csak azért is, hogy ne a család vigye az egész terhet.

Stresszelő főnökök

Különböző vezetési stílusok különböző módon stresszelnek. A tekintélyelvű, autoriter vezér a dolgozók többségében szorongást okoz, sokan félnek tőle, ugyanakkor egyesek munkatempójára kifejezetten serkentőleg hat, meg szeretnének neki felelni. Az autokratikus főnök hatására az azonos szinten álló beosztottak között erősödik ugyan a szolidaritás érzése, például ki lehet beszélni a főnököt, az ilyen vezető azonban gyerekszerepben tartja a dolgozókat, bármiféle változtatásra kicsi az esély, a kreativitásnak nem sok hely jut.

A laissez-faire típusú vezető az előzőnek az ellentéte, nem szívesen hoz döntést, mindenki azt csinál, amit akar. Ez is szorongást okoz a dolgozókban, mivel tisztázatlanok a határok, könnyen eluralkodik a bizonytalanság. A demokratikus vezető alatt a dolgozók a legkiegyensúlyozottabbak, a problémákat meg lehet beszélni, a döntésekbe van beleszólása a beosztottaknak. A probléma nehézség az, hogy az ilyen vezető alá önálló személyiségek kellenek, akik hajlandóak elismerni gyengéiket is.