Történelem érettségi: a kifejtendő kérdések könnyebbek voltak

A középszintű történelem érettségi írásbeli része 180 percig tartott, ez idő alatt a vizsgázóknak két feladatlapot kellett megoldaniuk. Az első egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból állt, a második a szöveges (kifejtendő) feladatokat tartalmazta. Az írásbeli feladatsornak mintegy 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódott. Az összes feladat körülbelül 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme alapján állították össze.

Emelt szinten 240 percig tartott az írásbeli vizsga, mely a középszintűhöz hasonlóan két feladatlapból tevődött össze, az első tartalmazta a rövid, a második a kifejtős kérdéseket. Míg azonban a középszintű érettségi esetében a vizsgázó diákok maguk rendelkezhettek arról, hogy hogyan osztják be a rendelkezésre álló időt, emelt szinten az első feladatsorra mindössze 90 percet kaptak, ezt kellett először megoldaniuk. Az írásbeli feladatsornak emelt szinten is mintegy 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódott. Az összes feladat körülbelül 50 százalékát a XIX. és a XX. század történelme alapján állították össze.

A középszintű feladatsorban többek között a Kádár- és a Rákosi-korszak, Mária Terézia, az 1948-as forradalom, a gazdasági világválság és a trianoni béke is szerepet kapott, a kifejtős feladatok esetében pedig a levantei kereskedelem, az ENSZ, IV. Béla, a kiegyezés, Magyarország három részre szakadása, a reformkor, a Bethlen-konszolidáció és az etnikai kisebbségek helyzete közül választhattak a maturálók.

Kettősné Pózner Edina, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára a középszintű feladatsorról azt mondta, korrekt volt, ő nem találta se túl nehéznek, se túl könnyűnek. "Azt gondolom, hogy jól megírni, körülbelül 90 százalékosra kevesen fogják, viszont megbukni is nagyon nehéz rajta. Most is megvoltak azok a mentőkérdések, amikre a többség azért tudja a választ" - fogalmazott a tanárnő. Úgy látja, hogy a feladatsor hasonló nehézségű volt, mint az utóbbi években kiadottak, bár az idei talán egy picit nehezebb a tavalyihoz képest. Az esszékérdésekről úgy véli, nem voltak nehezek, szerinte az egyetemes történelemről szóló kérdések közül a diákok zöme a levantei kereskedelmet választotta. A magyar történelemhez kapcsolódó kérdések Kettősné Pózner Edina szerint szintén megoldhatóak voltak, úgy véli, sok közülük alapnak számít, ezért a diákok zömének nem okozhatott problémát ezek kifejtése.

Egy középszinten érettségiző diák azt mondta, könnyűek voltak a feladatok, állítása szerint ő nehezebbre számított. Az esszékérdések közül számára a levantei kereskedelemről, a reformkorról, valamint az etnikai kisebbségek helyzetéről szóló feladatok voltak a legkönnyebbek. Azt is elmondta, hogy az érettségi előtt nézegette az előző évek feladatsorait, ezek alapján pedig úgy gondolta, hogy az ENSZ esélyes lehet, mint téma, így ez nem érte váratlanul, ennek ellenére inkább a levantei kereskedelemről írt.

Az emelt szinten érettségiző tanulók feladatsorában a görög-perzsa háborúk, az Oszmán Birodalom, a harmincéves háború, az Erdélyi Fejedelemség, a második világháború és az Európai Unió is megjelent, a kifejtős feladatban pedig a skolasztika, az angol rendi monarchia, Afrika gyarmatosítása, a párizsi békék, államalapítás társadalmi változásai, a magyar nemesség kialakulása, az iparpolitika, Magyarország újranépesülése, a szociális piacgazdaság vagy 1956 nemzetközi háttere választhattak a vizsgázók.

Kettősné Pózner Edina azt mondta, az idei emelt szintű érettségi első részét képező rövid feladatok nehezebbek voltak az eddigieknél, több lexikális tudást igényeltek, mint az előző évek tesztjei, a második részben szereplő kifejtendő témák viszont könnyebb, jobban megfogható események voltak. A tanárnő véleménye szerint annak, aki rendesen felkészült a vizsgára, nem okozhatott gondot jól megírni a feladatokat. Úgy véli, az esszékérdések közül a legtöbb diák az angol rendi monarchiát, a skolasztikát és a 18. századi népességpolitikát választhatták, a legkevésbé kedvelt téma pedig az államalapítás korában történt társadalmi változások lehetett, mivel tapasztalatai szerint a diákok nem szokták szeretni a társadalomtörténet témakörével kapcsolatos kérdéseket.

Az érettségizők is hasonló véleményt fogalmaztak meg, ők is úgy gondolják, hogy a rövid feladatokból álló rész nehéz volt, a kifejtős kérdésekkel viszont könnyebben megbirkóztak. Az egyik vizsgázó azt mondta, a legkönnyebb feladat az 1956-os forradalomról szóló kérdés kidolgozása és a magyar nemesség kialakulása volt. Úgy vélte, a kifejtendő kérdések meglepően könnyűek voltak, előzőleg nehezebbre számított, a rövid feladatok viszont a várakozásainak megfelelően alakultak.

Középszinten 1 291 helyszínen 82 814, emelt szinten 124 helyszínen 6 897 diák tett érettségi vizsgát történelemből május 9-én. A feladatlapokat a magyar mellett középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven is megoldhatták az érettségizők.

edupress.hu