Tudatosságra sarkallja a pályakezdőket a válság

A felsőoktatásból nemrég kikerült fiatalok elhelyezkedési esélyei nyilvánvaló okokból általában jóval kisebbek, mint a több éves szakmai gyakorlattal a munkaerőpiacon levő dolgozóké. Munkát találni napjainkban azonban még nehezebb, ezért kérdeztük Hajdú Csongort, a speciálisan a munkaerőpiacra frissen kikerült fiatalok elhelyezkedését segítő Frissdiplomás Kft. ügyvezetőjét a hazai helyzetről és a huszonévesek elhelyezkedési esélyeiről.

Azt gondolhatnánk, a dühöngő gazdasági válság miatt jelentősen megugrott munkanélküliséggel tavaly szeptember óta a frissdiplomás álláskeresők száma is megnőtt. Mit lehet leszűrni az adatokból?

Az állást kereső pályakezdők száma drasztikusan nem növekedett meg, hiszen a 2007/2008-as akadémiai év végén diplomázók 2008 nyarán, őszén még el tudtak helyezkedni, a munkaerőpiacra - ekkor még nem volt hatása a pénzügyi válságnak. Ez egyrészt annak is köszönhető, hogy félévkor lényegesen kevesebben végeznek, mint az akadémiai év végén. A 2009 januárjában diplomázók viszont érezhetően nehéz helyzetben vannak, sokkal kevesebb állás közül választhatnak, mint a néhány hónappal korábban végzett társaik.

Tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy több frissdiplomás van az álláspiacon, és kevesebb a számukra felkínált pozíció. Kik azok, akik az átlagnál biztosabban el tudnak helyezkedni?

Az álláskínálat szűkössége aktívabbá teszi az álláskeresőket. Korábban is jellemző volt, hogy egy-egy pályakezdő akár 100-150 pozícióra is jelentkezett, az utóbbi időben viszont kezdenek tudatosabbá válni az álláskeresők, jobban kihasználják a lehetőségeiket.

Azállásbörzéken azt tapasztaljuk, hogy azok is bejelentkeznek a személyzeti tanácsadók és az állásportálok adatbázisába, akik csak fél-egy év múlva végeznek, és a korábbiaknál több figyelmet fordítanak az információszerzésre, lehetőségeik feltérképezésére. Ezt mutatja az is, hogy mind a börzéken, mind a hozzájuk kapcsolódó szakmai programokon (pl. próbainterjúk, tréningek, előadások, karrier-tanácsadás) érzékelhetően nő a résztvevők száma.

A hiányszakmában (pl. informatika, néhány mérnöki terület) a válságtól függetlenül is van kereslet a nyelveket beszélő frissdiplomásokra, és nem kell félniük a munkanélküliségtől a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező pénzügyeseknek sem. Még a keresett szakmákban is fontos viszont a reális értékítélet: egy nagyon jó jelöltet is elutasíthat a kiszemelt munkaadó, ha irreálisan magasak az elvárásai.

Feltételezhető, hogy a nagyobb verseny miatt csökkent a frissdiplomások fizetési igénye. Azt is tudjuk azonban, hogy a munkaerő-piaci szereplők nem mindig reagálnak ilyen következetesen a gazdasági folyamatokra.

A frissdiplomások fizetési igényéről 2008 őszi adatokkal rendelkezünk, melyeket az októberben rendezett HVG Állásbörzén kitöltött kérdőívek alapján gyűjtöttünk össze. A felmérés érdekes tapasztalata, hogy míg a diákok bérigényét elsősorban az intézményükben elérhető információk -például tanáraik véleménye- befolyásolják leginkább, a munkaerő-piacra kilépett, már gyakorló szakemberek a fizetési elvárásaikat a szaktudásuk iránti piaci kereslethez is igazítják. Így előfordulhat az a helyzet, hogy egy jónevű egyetemről kikerülő frissdiplomás fizetési igénye magasabb, mint már 1-2 éve a szakmát gyakorló társáé. Egyelőre azonban azt tapasztaljuk, hogy a fizetési igények nem változtak számottevően.

A humánerőforrás-finanszírozási problémák leküzdésére egyre több cég keres munkatársakat az alacsonyabb bérigényű, vagy fizetéssel nem járó gyakornoki pozíciókba. Mutatnak növekedést az elmúlt hónapok adatai ebben a szegmensben?

Egyelőre nem tapasztaljuk a gyakornoki programok gombamód történő szaporodását, sőt azok a cégek sem vesznek fel lényegesen több diákot, akik hagyományosan alkalmaznak gyakornokokat. A munkaadók többségénél nem volt kész forgatókönyv egy ilyen sokkhelyzetre, így a túlélést szolgáló megoldások is csak mostanában születnek meg. Kétségtelenül, a cégek számára nagyon vonzó megoldás az alacsony fizetésért dolgozó gyakornokok alkalmazása, a munkavállalók nem "cserélhetők" le egykönnyen fiatalabbakra, olcsóbbakra. Mi arra számítunk, hogy a diákok iránti kereslet a nyár folyamán mutat majd érzékelhető növekedést.

Az azonban elmondható, hogy a gyakornoki programok azon kívül, hogy szakmai tapasztalatot kínálnak a fiatal pályakezdők számára, bepillantást adhatnak a munka világába és magukban hordozzák az esetleges főmunkaidős állás lehetőségét is. Épp ezért nagyon népszerűek az álláskeresők körében.

Elsősorban életkorukból és rutintalanságukból következik, hogy a pályakezdők hibák sorát követik el az állásvadászat során. Mik a legfontosabbak, amit egy tapasztalattal nem rendelkező fiatalnak szem előtt kell tartania, amikor munkát keres. Mi az, amit a leggyakrabban elrontanak a fiatalok az álláskeresésénél?

Az első és legfontosabb tanács, hogy az álláskeresés legyen tudatos, ne csak vaktában küldözgessék az önéletrajzokat. Sokan elkövetik ezt a hibát, például ugyanazt a motivációs levelet csatolják ugyanannak a munkaadónak két teljesen különböző kompetenciákat igénylő pozíciójához.

Az alábbi főbb lépéseken érdemes végigmenni az álláskeresés során:


A célállás meghatározása, vagyis annak eldöntése, hogy milyen munkakört, milyen feladatot kívánunk ellátni a jövőben.

Az elképzeléseinkbe illeszkedő állások felkutatása minden lehetséges fórumon.

Személyes kapcsolatok feltérképezése, hiszen az állások többségét nem hirdetik meg sehol, a rejtett álláspiac lehetőségeinek kiaknázásához pedig csak az ismerősök segítenek hozzá.

Az álláskeresés tervszerű lebonyolítása céglistával, célállásokkal (érdemes minden beadott jelentkezést összegyűjteni és rendszerezni).

A cégek telefonos megkeresése, amely során érdeklődhetünk arról, hogy mikor kapunk választ a pályázatra, illetve feltehetjük azokat a kérdéseket is, melyekre az állásajánlatból nem kaptunk választ.