Tudják, hogy veszélyes, mégis rákattintanak: mutatjuk, mennyire vannak képben az uniós dolgozók

A munkahelyi kiberfenyegetések közül az adathalászat volt a leggyakoribb; a munkavállalók 39 százaléka találkozott olyan megtévesztő üzenetekkel vagy weboldalakkal, amelyek adatok megszerzésére vagy jogosulatlan hozzáférésre irányultak.

A felmérésben résztvevők 18 százaléka személyes adatok, 16 jelszavak megszerzésére irányuló kísérletről számolt be, míg 17 százaléka rosszindulatú szoftveres támadást tapasztalt. A munkavállalók 15 százaléka mesterséges intelligencia (MI) segítségével létrehozott csalási kísérlettel is találkozott.

A felmérésből kiderül továbbá, hogy míg a megkérdezettek 83 százaléka szerint a kibertámadások következményei súlyosak is lehetnek, mindössze 48 százalékuk volt képes felismerni egy, az MI által generált hamis videót.

A munkavállalók széles körben tisztában vannak a kockázatos online magatartás veszélyeivel, különösen az adathalászat és a jelszóhasználat területén. A digitális rendszereket és eszközöket munkahelyen használók 76 szerint szerint kockázatos a feladó ellenőrzése nélkül linkre kattintani.

Hasonló arányú munkavállaló van tisztában azzal, hogy kockázatos ugyanazon jelszó használata a magán- és a munkahelyi fiókokhoz, míg 69 százaléka a válaszadóknak veszélyesnek tartja a munkával kapcsolatos információk megosztását a közösségi médiában. A legtöbb alkalmazott azt is tudja, hogy jelentenie kell a gyanús e-maileket, és telepítenie kell a szoftverfrissítéseket.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kockázatokkal kapcsolatos tudatosság gyakran nem jelenik meg a mindennapi gyakorlatban. Míg a megkérdezettek 72 százaléka elméletben képes azonosítani a gyanús e-maileket, csak 54 százalékuk ellenőrzi a feladót a linkek megnyitása előtt, és mindössze 50 százalék zárja le munkahelyi számítógépét amikor elhagyja a munkaállomását.

A felmérés arra is felhívja a figyelmet, hogy kiberkockázatokkal kapcsolatos tudatosság az életkor előrehaladtával jelentősen nő, ami szükségessé teszi célzott képzéseket különösen a 15 és 24 év közötti fiatalabb munkavállalók esetében.

Bár a munkavállalók többsége úgy véli, hogy szervezete hatékonyan védekezik a kibertámadások ellen, a felmérés szerint a szervezeteknek csak mintegy fele vezette be a legfontosabb kiberbiztonsági intézkedéseket, további mintegy negyedük pedig ezek bevezetését tervezi.

A munkavállalók 60 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részesült kiberbiztonsági képzésben az elmúlt évben, bár a részvételi arány a kisebb szervezeteknél jelentősen alacsonyabb. 85 százalékuk érdeklődést mutatott kiberbiztonsági készségeinek fejlesztése iránt, miközben 26 százalékuk az időhiányt jelölte a készségfejlesztés fő akadályaként.

A munkahelyi kiberbiztonsági tudatosságot és felkészültséget vizsgáló Eurobarométer-felmérést 2026. április 27. és május 8. között végezték online, az Európai Unió mind a 27 tagállamában. A kutatásban 25 747 uniós polgárt kérdeztek meg, a kiberbiztonsági incidensekre vonatkozó kérdések pedig a felmérést megelőző hat hónapra vonatkoztak.

MTI