Új, egységes társadalombiztosítási járulék jön létre
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló előterjesztés a jobb átláthatóság érdekében egy törvényben foglalja össze a járulékszabályozásra vonatkozó összes rendelkezést, és olyan egyszerűsítésekre, módosításokra tesz javaslatot, amelyek kedvezőbbé, egyszerűbbé teszik a járulékfizetéssel kapcsolatos eljárásokat.
A legfontosabb változások között említette, hogy az eddigi négy helyett egyetlen járulékot kell majd a munkavállalók után fizetni. Ezt az új egységes társadalombiztosítási járulékot 18,5 százalékban határozzák meg, amely megegyezik a jelenleg hatályos négy járulék összegével.
Mint mondta, az új egységes járulék évi 7,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet a vállalkozók számára, mert azt a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók. Ismertetése szerint a befizetési és a bevallási kötelezettség egyszerűsödik, ami 325 ezer munkáltatónál jelent érdemi időmegtakarítást.
Emellett - folytatta - a javaslat mentesíti a nyugdíjas munkavállalókat a járulékfizetési kötelezettség alól, kedvezőbbé teszi a gyermeket nevelők számára a járulékkedvezmény igénybe vételét, pontosítja az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokat, és olyan módosításokra is bevezet, amelyek a járulékrendszer működését igazságosabbá teszik, és kiszűrik a "potyautasokat".
Közölte: a javaslat szerint 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhetnek majd az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is. Emellett - emelte ki - szintén jövő júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség, ami átlagosan 14 százalékos jövedelem-emelkedést jelent az érintettek többsége számára. Hozzátette: a foglalkoztatót sem terhelné szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat. Így a munkát vállaló nyugdíjasok jövedelmét csak 15 százalékos szja terhelné, ami 13,5 milliárd forint megtakarítás jelent az érintettek számára és további 6 milliárdot hagy a munkáltatóknál - magyarázta.
Elmondta: még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a jövőben a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény. Ezzel 1 milliárd forintot hagyunk a családok kasszájában - jegyezte meg.
Kitért arra is: az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban a javaslat pontosabb szabályokat tartalmaz a visszaélések és a potyautas magatartás kiszűrése érdekében. Így járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni, míg a tartozást nem egyenlítik ki - mondta.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta: a módosítások nem érintik azokat a biztosított embereket, akik munkaviszonyuk alapján válnak jogosulttá az ellátásokra, nem érintik továbbá a gyermekeket nevelőket, a kiskorúakat, a szociális alapon ellátásra jogosultakat és a sürgősségi ellátásra való jogosultságot sem.
Izer Norbert szerint szintén a visszaélések indokolják azt a módosítást, miszerint a munkaviszonyban álló, biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni.
MTI
Mint mondta, az új egységes járulék évi 7,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet a vállalkozók számára, mert azt a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók. Ismertetése szerint a befizetési és a bevallási kötelezettség egyszerűsödik, ami 325 ezer munkáltatónál jelent érdemi időmegtakarítást.
Emellett - folytatta - a javaslat mentesíti a nyugdíjas munkavállalókat a járulékfizetési kötelezettség alól, kedvezőbbé teszi a gyermeket nevelők számára a járulékkedvezmény igénybe vételét, pontosítja az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokat, és olyan módosításokra is bevezet, amelyek a járulékrendszer működését igazságosabbá teszik, és kiszűrik a "potyautasokat".
Közölte: a javaslat szerint 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhetnek majd az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is. Emellett - emelte ki - szintén jövő júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség, ami átlagosan 14 százalékos jövedelem-emelkedést jelent az érintettek többsége számára. Hozzátette: a foglalkoztatót sem terhelné szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat. Így a munkát vállaló nyugdíjasok jövedelmét csak 15 százalékos szja terhelné, ami 13,5 milliárd forint megtakarítás jelent az érintettek számára és további 6 milliárdot hagy a munkáltatóknál - magyarázta.
Elmondta: még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a jövőben a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény. Ezzel 1 milliárd forintot hagyunk a családok kasszájában - jegyezte meg.
Kitért arra is: az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban a javaslat pontosabb szabályokat tartalmaz a visszaélések és a potyautas magatartás kiszűrése érdekében. Így járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni, míg a tartozást nem egyenlítik ki - mondta.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta: a módosítások nem érintik azokat a biztosított embereket, akik munkaviszonyuk alapján válnak jogosulttá az ellátásokra, nem érintik továbbá a gyermekeket nevelőket, a kiskorúakat, a szociális alapon ellátásra jogosultakat és a sürgősségi ellátásra való jogosultságot sem.
Izer Norbert szerint szintén a visszaélések indokolják azt a módosítást, miszerint a munkaviszonyban álló, biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni.
MTI
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?