Újabb sztrájkköveteléseket fogalmaztak meg a pedagógus szakszervezetek
A PDSZ és a PSZ szerint a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt.
Két új sztrájkkövetelést fogalmazott meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), erről levélben értesítették Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárt. Kérik a a 2022. évi V. törvény 14. és 15. §-ának hatályon kívül helyezését, ami a szakszervezetek szerint súlyosan korlátozza a közoktatásban foglalkoztatottak Alaptörvényben foglalt jogát. "A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás nem azonos valamely közfeladat zavartalan ellátásával. A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás célja nem lehet az, hogy a sztrájk ne okozzon semmiféle zavart a munkáltató működésében, gyakorlatilag észrevétlen legyen a külvilág számára, tekintettel arra, hogy ezáltal a sztrájknak éppen a nyomásgyakorló funkciója vész el. A 15. §-ban foglaltak nincsenek összhangban a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának munka törvénykönyvében előírt feltételeivel. Egyébiránt, semmi nem indokolja, hogy a munka törvénykönyvében meghatározottaktól eltérő legyen a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása a köznevelési intézményekben" - írják.
A másik követelésük, hogy a döntéshozók vonják vissza a 4/2023. (I. 12.) Korm. rendeletet, mert szerintük a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt. "Erre hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul visszamenőleges hatállyal hozott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is ez alapján szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével. A rendkívüli felmentés és azonnali hatályú felmondás akkor alkalmazható, ha a közalkalmazott vagy a munkavállaló jogviszonyból, ill. munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a közalkalmazotti jogviszonyt, ill. munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ha valaki ilyen súlyú kötelezettségszegést követ el, nem lehet megengedett, hogy a kötelezettségszegésről való tudomásszerzést követően még hónapokig ellássa munkakörét. Ha a munkáltató mégis úgy látja, hogy a jogviszonyt csak a kötelezettségszegés tudomásulvétele után több hónappal szünteti meg, azt bizonyítja, hogy a kötelezettségszegés nem volt olyan mértékű, amely a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetését indokolja, mivel ennek a jogviszony-megszüntetési módnak éppen az a rendeltetése, hogy a munkáltató azokat a munkavállalókat minél hamarabb eltávolítsa, akik foglalkoztatása a munkáltató működését, jelen esetben a gyermekekkel, tanulókkal való foglalkozást, a tankötelezettség teljesítését súlyosan akadályozza" - áll az indoklásban.
A szakszervezetek január 23-tól egy héten át tartó sztrájkot hirdettek.
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon