Utcára mentek a köztisztviselők: hat éve nem emelték az illetményalapjukat
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA hat éve változatlan 38 650 forintos köztisztviselői illetményalap húszszázalékos emelését követelte a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) szombaton, a fővárosban tartott demonstráción.
A megmozdulást a Millenáris Park előtt, a rendezvényközpont területén ReGeneráció elnevezéssel megrendezett kormányzati karrierexpóval egy időben tartották, a három egyesülni készülő szakszervezeti konföderáció - a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) - támogatásával.
Arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett a fiatalok nem alapozhatják karrierjüket a köz szolgálatára.
Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára a mintegy félszáz aktivista részvételével megtartott demonstráción azt hangsúlyozta: a rendszerváltás óta példa nélküli, hogy egy teljes kormányzati ciklusban változatlan a köztisztviselői illetményalap, és a 2014-es költségvetés tervezetében sem szerepel az emelése. A 20 százalékos béremelés pedig a büdzsé csupán néhány ezrelékét jelentené - mondta.
Hozzátette: az illetményalap emelésének elmaradása miatt az elmúlt hat évben a közszolgálatban dolgozók reálbére 25 százalékkal csökkent. Ennek következtében egyre többen nélkülöznek és szegényednek el.
Ha továbbra sem teljesítik követelésüket, további demonstrációkat tartanak, nem fogadható ugyanis el több száz ezer közszolgálati dolgozó egzisztenciális leszakadása - mondta a főtitkár.
Székely Tamás, az ASZSZ elnöke úgy vélekedett: Magyarország azon az áron teljesít jobban, hogy a közszolgálatban dolgozókat "megnyúzzák". Ezért is vált szükségessé a három nagy konföderáció egyesülése - jelentette ki
Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke arról szólt, hogy Magyarországon súlyos a munkavállalók szegénysége és "botrányos", hogy sokszor még a teljes munkaidőben végzett munkáért kapott jövedelem sem elegendő a szerény megélhetéshez.
A szakszervezetek 4,5 százalékos általános reálkereset-növekedést tartanak szükségesnek 2014-ben, és ezt fogják képviselni az erről szóló tárgyalásokon - jelentette ki.
Varga László a SZEF vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekegyeztetés "befagyasztása" után Kelet-Közép-Európában Magyarországon "a legdurvább a szakszervezetek jogfosztása". Ezért a szakszervezetek egyesítése révén szerezhető vissza a dolgozók érdekérvényesítési ereje - mondta az elnök.
A demonstráció résztvevői "+20 százalék" feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
Arra is fel akarták hívni a figyelmet, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett a fiatalok nem alapozhatják karrierjüket a köz szolgálatára.
Boros Péterné, az MKKSZ főtitkára a mintegy félszáz aktivista részvételével megtartott demonstráción azt hangsúlyozta: a rendszerváltás óta példa nélküli, hogy egy teljes kormányzati ciklusban változatlan a köztisztviselői illetményalap, és a 2014-es költségvetés tervezetében sem szerepel az emelése. A 20 százalékos béremelés pedig a büdzsé csupán néhány ezrelékét jelentené - mondta.
Hozzátette: az illetményalap emelésének elmaradása miatt az elmúlt hat évben a közszolgálatban dolgozók reálbére 25 százalékkal csökkent. Ennek következtében egyre többen nélkülöznek és szegényednek el.
Ha továbbra sem teljesítik követelésüket, további demonstrációkat tartanak, nem fogadható ugyanis el több száz ezer közszolgálati dolgozó egzisztenciális leszakadása - mondta a főtitkár.
Székely Tamás, az ASZSZ elnöke úgy vélekedett: Magyarország azon az áron teljesít jobban, hogy a közszolgálatban dolgozókat "megnyúzzák". Ezért is vált szükségessé a három nagy konföderáció egyesülése - jelentette ki
Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke arról szólt, hogy Magyarországon súlyos a munkavállalók szegénysége és "botrányos", hogy sokszor még a teljes munkaidőben végzett munkáért kapott jövedelem sem elegendő a szerény megélhetéshez.
A szakszervezetek 4,5 százalékos általános reálkereset-növekedést tartanak szükségesnek 2014-ben, és ezt fogják képviselni az erről szóló tárgyalásokon - jelentette ki.
Varga László a SZEF vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az érdekegyeztetés "befagyasztása" után Kelet-Közép-Európában Magyarországon "a legdurvább a szakszervezetek jogfosztása". Ezért a szakszervezetek egyesítése révén szerezhető vissza a dolgozók érdekérvényesítési ereje - mondta az elnök.
A demonstráció résztvevői "+20 százalék" feliratú transzparenseket tartottak a magasba.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

HR katasztrófa romkom jelmezben: a Munkahelyi románc