Változnak a munkaerő-kölcsönzés szabályai

Kapcsolódó témák

Láthatatlan és olcsó munkaerő árasztja el hazánkat

OÉT: éles vita a munkaerő-kölcsönzésről

2005: a nagy változások éve a munkaerőpiacon

Uniós jogszabály készül a munkaerőkölcsönzésre



A munkaerő-kölcsönzés – eredeti koncepciója szerint – a rugalmas foglalkoztatást teszi lehetővé, az eddigi gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a kölcsönzött munkavállalók más, általában kedvezőtlenebb körülmények között dolgoznak, mint a munkaszerződéses társaik: a bérek tendenciózusan alacsonyabbak, rájuk nem vonatkoznak a kollektív szerződések. A tavaly év végén elfogadott, idén január elsején hatályba lépő törvénymódosítás a gyakorlati szakemberek szerint a visszaélésekből indult ki, így az új szabályok egy része nem életszerű, ami jelentősen megnehezíti azoknak a munkaerő-kölcsönzőknek is a dolgát, amelyek eddig is legálisan éltek ezzel a foglalkoztatási lehetőséggel.

Trükkös vállalatok

Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke a FigyelőNetnek elismerte, hogy voltak, vannak olyan vállalatok, multik és kisebb vállalkozások, melyek azért alapítottak munkaerő-kölcsönző cégeket, hogy költségeket takarítsanak meg, és ez két irányba is kedvezőtlenül hatott. Egyrészt sokszor a munkavállalók jogai sérültek, másrészt a törvény torzította a piaci versenyt: mivel azoknak a cégeknek, amelyeknek lehetőségük volt a cégalapításra, sikerült lejjebb szorítaniuk a költségeiket, ezáltal versenyelőnyre tettek szert. Ezzel a törvény adta lehetőséggel főleg azok a vállalkozások éltek, melyek tartós munkaerő-kölcsönzésre rendezkedtek be, ahol a kölcsönzött munkaerővel nem a kapacitásbeli problémákat akarták áthidalni, vagy nem szezonális jelenségről volt szó.

Molnárné Nagy Ágnes, a Foglalkoztatási Hivatal jogi főosztályának vezetője szintén úgy látja, számos cég visszaélt a munkaerő-kölcsönzéssel. Szerinte sok cég a járulékfizetési kötelezettségei alól akart kibújni, amikor kölcsönmunkaerővel töltötte fel a pozíciókat. Ennek egyik jellemző példája, amikor egy dolgozót ugyanabban a munkakörben négy órában, munkaszerződéssel foglalkoztattak, majd további négy órában alkalmi munkavállalói könyvvel, kölcsönzött munkaerőként. Az utóbbit a megváltozott jogszabályok már nem teszik lehetővé. Az sem volt ritka, hogy egy cégtulajdonos egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Kft.-t vagy Bt.-t alapított, melyen keresztül saját cégéhez közvetített ki munkaerőt az általánosnál kedvezőtlenebb szabályok szerint.

Szép célok

A visszaélések megszüntetésének érdekében a január elsejétől hatályos módosítások értelmében többek között tilos a kölcsönzés olyan cégek között, ahol az egyik munkáltató tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos a másik munkáltató tulajdonosával, sőt a kölcsönvevő és a kölcsönadó cégek tulajdonosi körében semmilyen átfedés nem lehet. A két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján sem állhat kapcsolatban egymással.

A törvénymódosítás elkészítésénél abból az elvi megfontolásból indultak ki, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér jár. Ezért az új jogszabály úgy rendelkezik, hogy a fokozatosságot szem előtt tartva, bizonyos idő elteltéhez, illetve a foglalkoztatás céljához kötődően a kölcsönbeadó köteles a kölcsönzött munkavállalók munkabérét, illetve a további juttatásait a nem kölcsönzés alapján dolgozó munkavállalókat megillető mértékűvel azonos szintre emelni.

A módosított jogszabály továbbá megtiltja a munkaerő-kölcsönzést, ha a munkavállaló korábban – hat hónapon belül – a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, vagyis más céget kell keresnie a dolgozónak.

A törvénymódosítások a feketemunkát is igyekeznek visszaszorítani. A friss törvény szerint a kölcsönbeadó köteles bejelenteni a kölcsönzést az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásba, még mielőtt a munkavállaló munkába áll, az igazoló okirat másolatát pedig el kell juttatnia a kölcsönvevőnek.

Nem mindig életszerű

A jogszabályi változások azonban nagyon érzékenyen érinthetik azokat a cégeket, melyek tevékenységeik egy részét kiszervezték, például az informatikai üzletágat vagy az ügyfélszolgálatot. A vállalatok ugyanis a legtöbbször kölcsönzött munkaerővel fedték le ezt a területet, az életbe lépő jogszabály szerint viszont a fél évnél régebben a cégnél tevékenykedő kölcsönmunkaerőt állományba kell venni.

Emellett a törvény megtiltja, hogy féléves perióduson belül visszakölcsönözzék azt a dolgozót, aki korábban már vállalt munkát az adott cégnél. Az SZTMSZ alelnöke szerint a legtöbb cég képtelen előre felmérni, amikor elbocsátja a kölcsön vett munkavállalóját, vajon nem lesz-e szüksége rá három hónap múlva ismét. Csaposs Noémi úgy gondolja, hogy a hat hónapon belüli újrakölcsönzés tiltása túl hosszú idő. A szakember mindamellett nem tart attól, hogy munkaerőhiány lép fel bizonyos területeken, a cégek mozgatni fogják a dolgozókat. Úgy véli továbbá, hogy a jogalkotó szakszervezeti nyomásra cselekedett ugyan, de az elszigetelt eseteket nézték, a visszaélések oldaláról közelítették meg a kérdést.

Ellehetetlenülő cégek?

Magyarországon mintegy százötven cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, Töreky Renáta, a Manpower munkaerő-kölcsönző és –közvetítő cég Pest megyei régióvezetője szerint a törvénymódosítás ellehetetleníti a munkaerő-kölcsönzést. Sérelmezi egyrészt, hogy a tavaly, az év utolsó napjaiban elfogadott törvénymódosítás idén január elsejével hatályba lépett, nem adva ezzel lehetőséget a kölcsönző cégeknek a felkészülésre. A törvénymódosítás emellett számos adminisztratív terhet ró a kölcsönzőkre, és a kölcsönmunkaerővel dolgozó cégeket is kellemetlen helyzetbe hozhatja, a munkabérek felzárkóztatásánál ugyanis bizalmas – például a fizetésekre vonatkozó - adatokra is szüksége lesz a kölcsönzőnek. Töreky Renáta szerint a változások különbözőképpen érinthetik az eddig kölcsönzéssel foglalkoztató cégeket, egy részük hathavonta lecseréli dolgozóit, mások leépítenek. A határok mentén pedig, főleg az ország északi részén a külföldi kölcsönmunkaerő nagyobb arányú térnyerésére lehet számítani.