10 dolog, amit a jó főnök soha nem mond
Valószínűleg mindenkinek vannak maradandó emlékei olyan mondatokról, beszólásokról, amelyeket a főnöktől hallottak. De bár ne hallották volna, mert maradandó nyomot hagyott a megalázott munkavállalóban. Ezekből a mondatokból gyűjtött össze egy csokorra valót Bernard Marr író, üzleti szakértő a LinkedInen.
Marr szerint, akinek ilyen mondatok elhagyják a száját, jó ha egy picit elgondolkodik és önreflexiót gyakorol.
1. „Örüljön, hogy van állása!” – ez a mondat egy adott gazdasági helyzetben akár igaz is lehet, ugyanakkor egy üres fenyegetés, mert a munkaadó éppen olyan szerencsés, hogy van egy képzett munkavállalója, aki betölti a pozíciót. Ha valakivel nagyon nem vagyunk elégedettek, akkor váljunk meg tőle, de az üres fenyegetések senki érdekeit nem szolgálják.
2. „Ez munka és nem szórakozás.” – a munka nem kellene, hogy rabszolgaságot jelentsen. Az a legjobb, ha a munkavállaló élvezi, szenvedéllyel végzi a munkáját. Ha ez mégsem így zajlik, akkor inkább annak kell utánajárni, hogy miért nem motivált valaki, miért nem érzi magáénak a munkát, hogyan lehetne ezen változtatni.
3. „Nem azért fizetem, hogy gondolkodjon!” – semmilyen innovációnak sem szabad gátat vetni, még a legmechanikusabb munka folyamatait is lehet fejleszteni, javítani, így érdemes azoknak az ötleteit figyelembe venni, akik az adott dolgot csinálják.
4. „Nem én döntök!” – ha ez igaz is, akkor is aláássa a tekintélyt egy ilyen kijelentés, ezért érdemes inkább enélkül a megfelelő helyre irányítani a dolgozót, ha a céges szokásjoggal vagy szabályzattal gondja van, vagy inkább saját kézbe venni a panasz továbbítását.
5. „Én mondom meg, hogy mit csináljon!” – ha egy dolgozó prioritásait a munkában nem veszi tekintetbe a felettese, mert éppen az ő problémás ügyét kellene gyorsan megoldani, az szervezetlenséget tükröz. Ha valakinek új feladatot kell adni egy projekt közepette, azt magyarázzuk meg, hogy miért történik, illetve hogy mi lesz a másik félbehagyott munkával.
6. „Mindig is így csináltuk.” – ez a mondat azt üzeni, hogy nem szeretjük a változást, nem tudunk alkalmazkodni hozzájuk, ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy mik is a kétségeink, milyen változást jelentene a felvetés, hátha nem is elvetendő.
7. „Majd átgondolom!” – de valójában nincs szándékomban a kérdéssel a továbbiakban foglalkozni. Nem érdemes hiú reményeket ébreszteni valakiben, ha nincs mögötte valós odafigyelés.
8. „Kaptam egy névtelen panaszt…” – egy ilyen felvezetés törést okozhat a kollégák között, illetve rosszízű spekulációkat indíthat el, ne akarjunk bűnbakot kreálni, inkább vegyük magunkra a „panaszt”. „Észrevettem, …”, „Feltűnt mostanában…” stb.
9. „Oldd meg!” – az ilyen jellegű vezetési hozzáállás udvariatlan és lusta. Valóban meg tudja oldani a feladatot a dolgozó? Vagy könnyítene az alkalmazott helyzetén, ha segítünk megmutatni a helyes irányt vagy a képzést, amire támaszkodhat.
10. „Ez magánügy.” – Ha egy dolgozó teljesítményét befolyásolni kezdi, akkortól nem magánügyről van szó. Ha valaki rendszeresen késik vagy hiányzik a munkahelyéről, akkor az már a munkáltató problémája is. Ne hagyjuk magára ezzel a dolgozót, hanem próbáljunk meg együtt valamilyen megoldást találni a problémára.
Találkoztak már hasonlóan romboló mondatokkal? Írják meg, hogyan élték meg, milyen hatással volt a közérzetükre a munkahelyen.

1. „Örüljön, hogy van állása!” – ez a mondat egy adott gazdasági helyzetben akár igaz is lehet, ugyanakkor egy üres fenyegetés, mert a munkaadó éppen olyan szerencsés, hogy van egy képzett munkavállalója, aki betölti a pozíciót. Ha valakivel nagyon nem vagyunk elégedettek, akkor váljunk meg tőle, de az üres fenyegetések senki érdekeit nem szolgálják.
2. „Ez munka és nem szórakozás.” – a munka nem kellene, hogy rabszolgaságot jelentsen. Az a legjobb, ha a munkavállaló élvezi, szenvedéllyel végzi a munkáját. Ha ez mégsem így zajlik, akkor inkább annak kell utánajárni, hogy miért nem motivált valaki, miért nem érzi magáénak a munkát, hogyan lehetne ezen változtatni.
3. „Nem azért fizetem, hogy gondolkodjon!” – semmilyen innovációnak sem szabad gátat vetni, még a legmechanikusabb munka folyamatait is lehet fejleszteni, javítani, így érdemes azoknak az ötleteit figyelembe venni, akik az adott dolgot csinálják.
4. „Nem én döntök!” – ha ez igaz is, akkor is aláássa a tekintélyt egy ilyen kijelentés, ezért érdemes inkább enélkül a megfelelő helyre irányítani a dolgozót, ha a céges szokásjoggal vagy szabályzattal gondja van, vagy inkább saját kézbe venni a panasz továbbítását.
5. „Én mondom meg, hogy mit csináljon!” – ha egy dolgozó prioritásait a munkában nem veszi tekintetbe a felettese, mert éppen az ő problémás ügyét kellene gyorsan megoldani, az szervezetlenséget tükröz. Ha valakinek új feladatot kell adni egy projekt közepette, azt magyarázzuk meg, hogy miért történik, illetve hogy mi lesz a másik félbehagyott munkával.
6. „Mindig is így csináltuk.” – ez a mondat azt üzeni, hogy nem szeretjük a változást, nem tudunk alkalmazkodni hozzájuk, ilyenkor érdemes végiggondolni, hogy mik is a kétségeink, milyen változást jelentene a felvetés, hátha nem is elvetendő.
7. „Majd átgondolom!” – de valójában nincs szándékomban a kérdéssel a továbbiakban foglalkozni. Nem érdemes hiú reményeket ébreszteni valakiben, ha nincs mögötte valós odafigyelés.
8. „Kaptam egy névtelen panaszt…” – egy ilyen felvezetés törést okozhat a kollégák között, illetve rosszízű spekulációkat indíthat el, ne akarjunk bűnbakot kreálni, inkább vegyük magunkra a „panaszt”. „Észrevettem, …”, „Feltűnt mostanában…” stb.
9. „Oldd meg!” – az ilyen jellegű vezetési hozzáállás udvariatlan és lusta. Valóban meg tudja oldani a feladatot a dolgozó? Vagy könnyítene az alkalmazott helyzetén, ha segítünk megmutatni a helyes irányt vagy a képzést, amire támaszkodhat.
10. „Ez magánügy.” – Ha egy dolgozó teljesítményét befolyásolni kezdi, akkortól nem magánügyről van szó. Ha valaki rendszeresen késik vagy hiányzik a munkahelyéről, akkor az már a munkáltató problémája is. Ne hagyjuk magára ezzel a dolgozót, hanem próbáljunk meg együtt valamilyen megoldást találni a problémára.
Találkoztak már hasonlóan romboló mondatokkal? Írják meg, hogyan élték meg, milyen hatással volt a közérzetükre a munkahelyen.

- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?