11 százalékkal kevesebb bér a magyar nőknek

A legtöbb olyan tagállamban, ahol a nők foglalkoztatottsági szintje alacsony, a nemek közti bérkülönbség az uniós átlagnál kisebb (például Málta, Olasz-, Görög- és Lengyelország), míg a nagy arányú bérkülönbség általában azon országokra jellemző, ahol a nők korlátozott számú szektorban, illetve munkakörben (Ciprus, Észtország, Szlovákia, Finnország) vagy részmunkaidőben dolgoznak (Németország, Nagy-Britannia, Hollandia, Ausztria, Svédország).

Noha az Európai Unióban a felsőfokú végzettségűek 59 százaléka nő, csupán elenyésző részük diktál vezető, menedzseri pozíciókban. Igaz, tanulmányaikat nem is a legkeresettebb területeken folytatják (technológia, műszaki tudományok), és karrierjük is döcögősebb családalapítási törekvéseik miatt. Valójában a hölgyek fele irodai alkalmazottként vagy eladóként dolgozik, 40 százalékuk pedig a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és a szociális szférában talál munkát.

A két nem közötti bérkülönbség tovább növekszik a végzettségi szint emelkedésével, a felsőfokú végzettségűek körében ugyanis 30 százalék feletti az eltérés a fizetésekben, míg a középfokú végzettségűeknél csupán 13 százalék. Tovább árnyalja a képet, hogy az 50-59 évesek körében több mint 30 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, míg a 30 év alattiaknál hét százalék a differencia.

Vladimír Spidla, a jelentést bemutató biztos szerint a nők alacsonyabb fizetése nem fogható csupán a diszkriminációra, hiszen a hölgyeket általában többször lehet megtalálni részmunkaidős vagy rosszul fizetett állásokban, mint a férfiakat, valamint a hagyományos női állások is a fizetési rangsorok alsó régiójában találhatók - írja a Világgazdaság.