Megjelent: 2 éve

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról- VI. fejezet

Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

A HATÓSÁG ELJÁRÁSAI

30. A Hatóság vizsgálata


52. § (1) A Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
(1a) A Hatóság vizsgálata a 31. § (1) bekezdésében meghatározott indokok valamelyikén alapuló bejelentés esetén az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított egy éven belül kezdeményezhető.
(2) A Hatóság vizsgálata nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt nem kell alkalmazni.
(3) A Hatósághoz tett bejelentése miatt senkit sem érhet hátrány. A bejelentő kilétét a Hatóság csak akkor fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem lenne lefolytatható. Ha a bejelentő kéri, kilétét a Hatóság akkor sem fedheti fel, ha ennek hiányában a vizsgálat nem folytatható le. Erről a következményről a Hatóság a bejelentőt köteles tájékoztatni.
(4) A Hatóság vizsgálata ingyenes, a vizsgálat költségeit a Hatóság előlegezi és viseli.
53. § (1) A Hatóság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a bejelentést köteles érdemben megvizsgálni.
(2) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja, ha
a) a bejelentésben megjelölt jogsérelem csekély jelentőségű, vagy
b) a bejelentés névtelen.
(3) A Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha
a) az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született,
b) az 52. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás ellenére a bejelentő továbbra is kéri, hogy a kilétét ne fedjék fel,
c) a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan,
d) az ismételten előterjesztett bejelentés érdemben új tényt, adatot nem tartalmaz,
e) a bejelentést az 52. § (1a) bekezdésében meghatározott határidőn túl nyújtották be.
(4) Ha a bejelentést az alapvető jogok biztosa tette, a Hatóság a bejelentést érdemi vizsgálat nélkül csak abban az esetben utasíthatja el, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született.
(5) A Hatóság a vizsgálatot megszünteti, ha
a) a (3)-(4) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban a vizsgálat megindítását követően jutott a hatóság tudomására,
b) a vizsgálat folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn.
(6) A Hatóság a bejelentés érdemi vizsgálatának elutasításáról, a vizsgálat megszüntetéséről és az elutasítás, illetve a megszüntetés indokairól értesíti a bejelentőt.
(7) A Hatóság a hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentést - a bejelentő egyidejű értesítése mellett - a bejelentésben foglaltak tekintetében eljárásra hatáskörrel rendelkező szervhez átteszi, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a hatáskörrel rendelkező szerv kiléte megállapítható. Ha a Hatóság hatáskörébe nem tartozó ügyre vonatkozó bejelentés alapján a Hatóság azt állapítja meg, hogy az ügyben bírósági eljárás kezdeményezésének van helye, erről a bejelentőt értesíti.
54. § (1) A Hatóság a vizsgálat során
a) a vizsgált adatkezelő kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes iratba betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet,
b) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható adatkezelést megismerheti, az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségbe beléphet,
c) a vizsgált adatkezelőtől, illetve az adatkezelő bármely munkatársától írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet,
d) a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható bármely szervezettől vagy személytől írásbeli felvilágosítást, illetve a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható iratról másolatot kérhet, és
e) az adatkezelő hatóság felügyeleti szervének vezetőjét vizsgálat lefolytatására kérheti fel.
(2) A Hatóság (1) bekezdés szerinti kérésének a vizsgált adatkezelő, illetve az eljárási cselekménnyel érintett más szervezet vagy személy a Hatóság által megállapított határidőn belül köteles eleget tenni. A Hatóság által megállapított határidő az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben tizenöt napnál rövidebb nem lehet.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti felvilágosítást az arra felhívott személy megtagadhatja, ha
a) az a személy, akit a Hatóság vizsgálatának alapját képező bejelentés érint, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa;
b) a felvilágosítás során magát vagy a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozóját, illetve volt házastársát bűncselekmény elkövetésével vádolná, az azzal kapcsolatos kérdésben.
55. § (1) A Hatóság a bejelentés érkezésétől számított két hónapon belül,
a) ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak tartja,
aa) az 56. §-ban, illetve az 57. §-ban meghatározott intézkedést tesz,
ab) a vizsgálatot lezárja, és a 60. § szerinti adatvédelmi hatósági eljárást indít, vagy
ac) a vizsgálatot lezárja, és a 62. § szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást indít;
b) ha a bejelentésben foglaltakat nem tartja megalapozottnak, a vizsgálatot lezárja.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőbe nem számít bele:
a) a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
b) a vizsgálattal összefüggő irat fordításához szükséges idő, valamint
c) a Hatóság működését legalább egy teljes napra akadályozó körülmény, ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama.
(2) A vizsgálat eredményéről, a vizsgálat lezárásának indokáról, esetleges intézkedéséről, illetve hatósági eljárás megindításáról a Hatóság a bejelentőt értesíti.
56. § (1) Ha a Hatóság a személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére szólítja fel.
(2) Az adatkezelő - egyetértése esetén - haladéktalanul megteszi az (1) bekezdés szerinti felszólításban megjelölt szükséges intézkedéseket, és a megtett intézkedéseiről, illetve - egyet nem értése esetén - álláspontjáról a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.
(3) A felügyeleti szervvel rendelkező adatkezelő hatóság esetében a Hatóság - ha az (1) bekezdés szerinti felszólítás nem vezetett eredményre - az adatkezelő szerv egyidejű tájékoztatása mellett ajánlást tehet az adatkezelő felügyeleti szervének. A Hatóság az adatkezelő felügyeleti szervének az (1) bekezdés szerinti felszólítás hiányában is közvetlenül ajánlást tehet, ha a jogsérelem orvoslása, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetése álláspontja szerint ilyen módon hatékonyabban megtörténhet.
(4) A felügyeleti szerv az ajánlás tekintetében kialakított érdemi álláspontjáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot.
57. § Ha a Hatóság a vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye valamely jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz fölösleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésére, illetve az adatkezeléssel összefüggő kérdések jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a jogsérelem, illetve annak közvetlen veszélye jövőbeni elkerülésének érdekében ajánlást tehet a jogszabályalkotásra, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadására jogosult szervnek, illetve a jogszabály előkészítőjének. Az ajánlásban a Hatóság javasolhatja a jogszabály, illetve a közjogi szervezetszabályozó eszköz módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását. A megkeresett szerv az álláspontjáról, illetve az ajánlásban foglaltak szerint megtett intézkedéséről hatvan napon belül értesíti a Hatóságot.
58. § (1) Ha az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére nem került sor, a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti, illetve - ha ajánlás tételére került sor - az 56. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási határidő lejártát követő harminc napon belül dönt a szükséges további intézkedések megtételéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben szükséges további intézkedésként a Hatóság
a) a 60. §-ban foglaltak szerint adatvédelmi hatósági eljárást indíthat,
b) a 62. §-ban foglaltak szerint titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat,
c) a 64. §-ban foglaltak szerint bírósági eljárást indíthat, vagy
d) az 59. §-ban foglaltak szerint jelentést készíthet.
(3) Az 56. § és az 57. § szerinti intézkedések eredményéről, illetve a (2) bekezdés szerinti további intézkedések megtételéről a Hatóság a bejelentőt értesíti.

31. A Hatóság jelentése

59. § (1) A Hatóság a bejelentés alapján lefolytatott vizsgálatról jelentést készíthet, ha az ügyben a Hatóság által hatósági eljárás vagy bírósági eljárás megindítására nem került sor.
(2) A jelentés tartalmazza a vizsgálat során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
(3) A Hatóság jelentése nyilvános. A minősített adatot tartalmazó jelentést a Hatóság elnöke minősíti, vagy a minősítési jelölést megismétli. A minősített adatot vagy törvény által védett titkot tartalmazó jelentést úgy kell nyilvánosságra hozni, hogy a minősített adat vagy a törvény által védett egyéb titok ne legyen megismerhető.
(4) A Hatóságnak a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazására jogosult szervek e tevékenységével kapcsolatos vizsgálatáról készült jelentése nem tartalmazhat olyan adatot, amelyből a szerv adott ügyben folytatott titkos információgyűjtő tevékenységére lehetne következtetni.
(5) A Hatóság jelentése bíróság vagy más hatóság előtt nem támadható meg.

32. Adatvédelmi hatósági eljárás

60. § (1) A személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat, a (4) bekezdésben meghatározott esetben adatvédelmi hatósági eljárást indít.
(2) Az adatvédelmi hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Az adatvédelmi hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg. Ha azonban az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről értesíteni kell.
(4) A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés
a) személyek széles körét érinti, vagy
b) A 60. § (4) bekezdés b) pontját a 2015: CXXIX. törvény 18. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte.
c) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.
(5) Az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.
61. § (1) Az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
a) megállapíthatja a személyes adatok jogellenes kezelésének vagy feldolgozásának tényét,
b) elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését,
c) elrendelheti a jogellenesen kezelt vagy feldolgozott személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését,
d) megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását,
e) megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását,
f) elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint
g) bírságot szabhat ki.
(2) A Hatóság elrendelheti határozatának - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha a határozat személyek széles körét érinti, ha azt közfeladatot ellátó szerv tevékenységével összefüggésben hozta, vagy ha a bekövetkezett jogsérelem súlya a nyilvánosságra hozatalt indokolja.
(3) Az (1) bekezdés g) pontja szerint kiszabott bírság mértéke százezertől húszmillió forintig terjedhet.
(4) A Hatóság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe.
(5) A bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártáig, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság jogerős döntéséig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.

33. Titokfelügyeleti hatósági eljárás

62. § (1) Ha a Hatóság vizsgálata alapján vagy egyébként valószínűsíthető, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogellenes, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indíthat.
(1a) Ha a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak szerint a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárását kezdeményezi, a Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárást indít.
(1b) A Hatóság titokfelügyeleti hatósági eljárása a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott feladatait nem érinti.
(2) A titokfelügyeleti hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2a) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban és az ezen eljárásban hozott döntés felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárásban a minősített adatok kezelését a minősített adatok védelméről szóló törvényben és e törvényben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelően kell végezni.
(3) A titokfelügyeleti hatósági eljárás kizárólag hivatalból indítható, az akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, vagy a titokfelügyeleti hatósági eljárást a bíróság a 31. § (6a) bekezdésében meghatározottak alapján kezdeményezte. Ha azonban a titokfelügyeleti hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a bejelentőt a titokfelügyeleti hatósági eljárás megindításáról és befejezéséről értesíteni kell.
(4) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban ügyfél a minősítő.
(5) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban a tényállás tisztázása során a tanú, a szakértő és a szemletárgy birtokosa meghallgatható akkor is, ha nem kapott felmentést a vizsgált nemzeti minősített adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség alól.
(6) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban az ügyintézési határidő két hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal hosszabbítható meg.
63. § (1) A titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság
a) a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályok megsértésének megállapítása esetén a minősítőt a nemzeti minősített adat minősítési szintjének, illetve érvényességi idejének a jogszabályoknak megfelelő megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére hívja fel, vagy
b) megállapítja, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el.
(2) Ha a minősítő a Hatóság (1) bekezdés a) pontja szerinti határozatát megalapozatlannak tartja, annak bírósági felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Ha a minősítő a határozat közlésétől számított hatvan napon belül nem fordul bírósághoz, a nemzeti minősített adat minősítése a határozat közlésétől számított hatvanegyedik napon a határozatban foglaltak szerint megszűnik, illetve minősítési szintje vagy érvényességi ideje a határozatban foglaltak szerint megváltozik.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott perben a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(3) A bíróság eljárására a polgári perrendtartás közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság az ügyben zárt tárgyaláson, soron kívül jár el.
(4) A 63. § (4) bekezdését a 2015: CXXIX. törvény 18. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezte.
(5) A bíróság, illetve a Hatóság határozata nem érinti a minősítőnek a nemzeti minősített adat felülvizsgálatára vonatkozó, a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti kötelezettségét.
(6) A perben csak olyan bíró járhat el, akinek a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott per során a bírón, a felperesen és az alperesen kívüli személyek a minősített adatot csak akkor ismerhetik meg, ha az adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkeznek

34. A Hatóság által indítható per

64. § (1) Ha az adatkezelő az 56. § (1) bekezdésében foglalt felszólításnak nem tesz eleget, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértés miatt a Hatóság az 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra vonatkozó határidő lejártát követő harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól az adatkezelőnek a Hatóság felszólítása szerinti magatartásra való kötelezését.
(2) A per elbírálása a 31. § (5) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik.
(3) Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.
(4) A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége.
(5) A bíróság kérelemre elrendelheti ítéletének - az adatkezelő azonosító adatainak közzétételével történő - nyilvánosságra hozatalát, ha azt az adatvédelem, illetve az információszabadság érdekeinek és nagyobb számú érintett e törvényben védett jogainak védelme megköveteli.

34/A. A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyására irányuló eljárás

64/A. § (1) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyását az adatkezelő kérelmezheti a Hatóságnál. Kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyásának kérelmezésére nem jogosult az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény hatálya alá tartozó adatkezelő.
(2) A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) az adatkezelő vagy adatkezelők csoportja által végzett adatkezelésre vonatkozóan a 65. § (1) bekezdés a)-j) pontjában meghatározott adatokat vagy az adatkezelés nyilvántartási számát,
b) a kötelező szervezeti szabályozás tervezetét,
c) a kötelező szervezeti szabályozás kötelező jellegének igazolására szolgáló adatokat,
d) ha a kötelező szervezeti szabályozást más EGT-állam adatvédelmi hatósága jóváhagyta, az ennek igazolására szolgáló adatokat.
64/B. § A kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti eljárásért miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
64/C. § (1) A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelmet hatvan napon belül bírálja el. A Hatóság a kötelező szervezeti szabályozás jóváhagyása iránti kérelem elbírálásakor a kötelező szervezeti szabályozást jóváhagyja, módosítását javasolja vagy a kérelmet elutasítja.
(2) A Hatóság az érintettek tájékoztatásának elősegítése érdekében honlapján közzéteszi a kötelező szervezeti szabályozást alkalmazó adatkezelő megnevezését.

35. Adatvédelmi nyilvántartás

65. § (1) Az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről, az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében a Hatóság hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: adatvédelmi nyilvántartás) vezet, amely - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - tartalmazza
a) az adatkezelés célját,
b) az adatkezelés jogalapját,
c) az érintettek körét,
d) az érintettekre vonatkozó adatok leírását,
e) az adatok forrását,
f) az adatok kezelésének időtartamát,
g) a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, ideértve a harmadik országokba irányuló adattovábbításokat is,
h) az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét, a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét,
i) az alkalmazott adatfeldolgozási technológia jellegét,
j) a belső adatvédelmi felelős alkalmazása esetén annak nevét és elérhetőségi adatait.
(2) Az adatvédelmi nyilvántartás a nemzetbiztonsági szervek adatkezelései tekintetében a nemzetbiztonsági szerv nevét és címét, az adatkezelés célját és jogalapját tartalmazza.
(3) Nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely
a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági viszonyban, óvodai nevelésben való részvételre irányuló, tanulói vagy tanulószerződéses jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban vagy - a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfelei kivételével - ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik;
b) a bevett egyház belső szabálya szerint történik;
c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségével, egészségi állapotával kapcsolatos személyes adatokra vonatkozik gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;
d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatása céljából nyilvántartott személyes adatokra vonatkozik;
e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adataira, vagy a büntetés-végrehajtás során a büntetés-végrehajtással összefüggésben kezelt személyes adatokra vonatkozik;
f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy - törvényben meghatározottak szerint - az adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;
g) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységét szolgálják;
h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra,
i) a levéltári őrizetbe vett iratokkal összefüggésben valósul meg.
(4) Az adatvédelmi nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet, az abban foglaltakról feljegyzést készíthet.
66. § (1) A személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételét az adatkezelő - a kötelező adatkezelés kivételével az adatkezelés megkezdése előtt - kérelmezi a Hatóságnál. A kötelező adatkezelés, valamint a 68. § (2) bekezdésben foglalt eset kivételével az adatkezelés a nyilvántartásba vételt megelőzően nem kezdhető meg.
(2) A kötelező adatkezelés nyilvántartásba vételét az adatkezelő az adatkezelést elrendelő jogszabály hatálybalépését követő húsz napon belül kérelmezi a Hatóságnál.
(3) A nyilvántartásba vétel szempontjából az eltérő célú adatkezelések önálló adatkezelésnek minősülnek, abban az esetben is, ha a kezelt adatok köre azonos.
(4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat.
67. § Az adatvédelmi nyilvántartásba vételért a kötelező adatkezelés nyilvántartásba vétele kivételével a miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
68. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel a Hatóság az adatkezelést a kérelem megérkezésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat.
(2) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
(3) A (4) és (5) bekezdés szerinti adatkezelést a Hatóság a kérelem megérkezésétől számított negyven napon belül nyilvántartásba veszi, ha a kérelem tartalmazza a 65. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti adatokat és az adatkezelőnél a jogszerű adatkezelés feltételei biztosíthatók.
(4) Ha a kérelem olyan - az (5) bekezdésben meghatározott - adatkezelés nyilvántartásba vételére irányul, amely az adatkezelő korábban nyilvántartásba vett adatkezelésével nem érintett adatállományra vonatkozik, illetve amely az adatkezelő korábban nyilvántartásba vett adatkezelésénél nem alkalmazott, új adatfeldolgozási technológia alkalmazását teszi szükségessé, a nyilvántartásba vétel feltétele, hogy az adatkezelőnél a jogszerű adatkezelés feltételei biztosíthatók legyenek.
(5) A (4) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vételi feltétel, az abban meghatározottak szerint
a) az országos hatósági, munkaügyi és bűnügyi adatállományok kezelésére;
b) a pénzügyi szervezetek és közüzemi szolgáltatók ügyfelekre vonatkozó adatkezelésére;
c) az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak a szolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozó adatkezelésére vonatkozik.
(6) A Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vételi kérelemnek helyt adó határozatának tartalmaznia kell az adatkezelés nyilvántartási számát, amelyet az adatkezelőnek az adatok minden továbbításánál, nyilvánosságra hozásánál és az érintettnek való kiadásakor fel kell tüntetni. A nyilvántartási szám az adatkezelés azonosítására szolgál, és nem tanúsítja a nyilvántartásba vett adatkezelés jogszerűségét.
(7) A 65. § (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti adatok megváltozása esetén az adatkezelő a változás bekövetkezésétől számított nyolc napon belül változásbejegyzési kérelmet nyújt be a Hatóságnak. A változásbejegyzési eljárásra az (1), (3) és (5) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelemnek csak a megváltozott adatokat kell tartalmaznia.

36. Adatvédelmi audit

69. § (1) Az adatvédelmi audit a Hatóság olyan szolgáltatása, amelynek célja a végzett vagy tervezett adatkezelési műveletek a Hatóság által meghatározott és közzétett szakmai szempontok szerinti értékelésén keresztül a magas szintű adatvédelem és adatbiztonság megvalósítása. Tervezett adatkezelési műveletek akkor vonhatók audit alá, ha az adatkezelésre vonatkozó koncepció kidolgozottsága ezt lehetővé teszi.
(2) Adatvédelmi auditot a Hatóság az adatkezelő kérelmére folytathat le. Az adatvédelmi audit lefolytatása iránti kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét és az adatvédelmi audit elvégzésének várható időpontját a Hatóság közli az adatkezelővel. A Hatóság az adatvédelmi auditot abban az esetben folytatja le, ha a Hatóság közlését követő tizenöt napon belül az adatkezelő nyilatkozik arról, hogy a Hatóság közlésében megállapított feltételek ismeretében az adatvédelmi audit lefolytatása iránti kérelmét fenntartja.
(3) Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték mértékét - az elvégzendő tevékenység mértékével arányosan - a Hatóság állapítja meg, az azonban nem haladhatja meg az ötmillió forintot. Az adatvédelmi audit lefolytatásáért fizetendő ellenérték a Hatóság bevétele.
(4) Az adatvédelmi audit eredményét a Hatóság az auditról készített értékelésben rögzíti. Az értékelés javaslatokat fogalmazhat meg az adatkezelő számára. Az értékelés tartalma az üzleti titokra alkalmazandó szabályok szerint ismerhető meg, az adatkezelő erre irányuló kérelmére azonban a Hatóság honlapján - a kérelemnek megfelelően - az értékelést vagy az értékelés összegző megállapításait közzéteszi.
(5) Az adatvédelmi audit a Hatóság e törvényben rögzített egyéb hatásköreinek gyakorlását nem korlátozza.

37. Büntető-, szabálysértési és fegyelmi eljárás kezdeményezése

70. § (1) Ha a Hatóság az eljárása során bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját észleli, büntetőeljárást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha a Hatóság az eljárása során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysértési, illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szervnél.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napon belül, az eljárás eredményéről pedig az annak befejezését követő harminc napon belül tájékoztatja a Hatóságot.

38. Adatkezelés és titoktartás

71. § (1) A Hatóság eljárása során - az annak lefolytatásához szükséges mértékben és ideig - kezelheti mindazon személyes adatokat, valamint törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatokat, amelyek az eljárással összefüggnek, illetve amelyek kezelése az eljárás eredményes lefolytatása érdekében szükséges.
(2) A Hatóság a vizsgálata során beszerzett adatokat hatósági eljárásában felhasználhatja.
(3) A Hatóság az e törvényben meghatározott eljárásai során az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) 23. § (1) bekezdés a)-f) és i) pontjában, (2) bekezdésében, (3) bekezdés c)-f) pontjában, (4) bekezdés c)-g) pontjában, valamint (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatokat az Ajbtv. 23. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint ismerheti meg.
(3a) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés e) pontjában, (4) bekezdés f) pontjában és (5) bekezdés d) pontjában meghatározott adatot, ha az az együttműködő személy személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
a) vizsgálati eljárásban,
b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges.
(3b) A Hatóság a (3) bekezdésre tekintet nélkül megismerheti az Ajbtv. 23. § (3) bekezdés f) pontjában és (4) bekezdés g) pontjában meghatározott, a titkos információgyűjtésre használt eszközöket és módszereket alkalmazó személyek azonosítását lehetővé tevő adatot, ha az e személyek személyes adatainak védelmével kapcsolatban indult
a) vizsgálati eljárásban,
b) adatvédelmi hatósági eljárásban vagy
c) titokfelügyeleti hatósági eljárásban szükséges.
(3c) Ha a Hatóság által vizsgálni kívánt irat olyan adatot is tartalmaz, amelyet a Hatóság csak a (3) bekezdés szerint ismerhet meg, az irat megismerését a meg nem ismerhető adat felismerhetetlenné tételével kell a Hatóság részére lehetővé tenni.
(4) A minősített adatot érintő adatkezeléssel kapcsolatos eljárása során a Hatóság elnökhelyettese, vezetői munkakört betöltő köztisztviselője és vizsgálója - ha megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik - a minősített adatot a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott felhasználói engedély nélkül is megismerheti.
(5) A Hatóság elnöke, elnökhelyettese és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve törvény által védett titoknak és hivatás gyakorlásához kötött titoknak minősülő adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt személyek megőrzési kötelezettsége arra terjed ki, hogy a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik személy tudomására.
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk