Jelenléti ív

Jelenléti ív

A jelenléti ív korántsem haszontalan, különösen, ha megfelelő informatikai háttér áll mögötte. Amennyiben ugyanis a beléptetéshez használt terminál össze van kötve egy korszerű munkaidő-nyilvántartó rendszerrel, akkor a jelenléti ív segítségével a munkáltató minden pillanatban tudja, hogy ki tartózkodik a munkavégzés helyszínén.

Biztonsági szempontból sem elhanyagolható szempont: tűzjelzés esetén például a rendszer automatikus üzenetet (e-mailt/sms-t) küld az épületben tartózkodó személyek létszámáról és nevéről az arra illetékes személynek. Emellett a munkáltató visszamenőleg is ellenőrizni tudja, ki tartózkodott egy adott pillanatban a helyszínen, ami szintén értékes adat, amennyiben például visszaélések felderítése a cél.

Munkaidő-nyilvántartás

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 134. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes, rendkívüli munkaidőt, a készenlét és a szabadság tartamát. Ez a bekezdés fogalmazza meg a munkáltató kötelezettségét a munkaidő-nyilvántartás vezetéséről, hiszen a fentiek nyilvántartásával még nem derül ki az, hogy a munkavállaló ténylegesen mennyi időt töltött munkavégzéssel.

Mi legyen benne?

A munkaidő nyilvántartásnak a rendes és a rendkívüli munkaidőre vonatkozóan naptári naponként megállapíthatóan kell tartalmaznia a tényleges munkavégzés kezdő és befejező időpontját, a rendkívüli munkavégzésre (beosztástól, eltérő, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon, munkaidőkereten felüli munkavégzés) vonatkozó adatokat, az elrendelt készenlét, ügyelet mértékét, a teljesített készenlét és ügyelet kezdő és befejező időpontját. A nyilvántartásnak továbbá alkalmasnak kell lennie a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a pihenőidő mértékének, valamint az állásidő megállapítására is.

A munkáltatónak a törvényi kötelezettségének teljesítése érdekében nem kell két külön nyomtatványon vezetnie a munkaidő-nyilvántartást és a jelenléti ívet, a lényeg, hogy kiderüljön munkaidő és jelenlét ideje milyen időtartamot ölel fel a vezetett nyilvántartásból.

Kötetlen munkaidőben foglalkoztatottaknak nem kell tételes munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ívet) vezetni, azonban nyilván kell tartani a szabadság tartamát.

Fontos hogy a hatósági, a munkáltatói és a munkavállalói oldalról is bármikor elérhető és ellenőrizhető legyen a nyilvántartás.

Aki éppen dolgozik annak a munkaidő kezdete legyen beírva a munkaidő-nyilvántartásba (jelenléti ívbe), aki hazament annak a munkaidő végén legyen beírva a munkaidő vége. Törvény szerint azonban nem tilos a nap végén kitölteni a munkaidő nyilvántartás adatait.

Miért is fontos a nyilvántartás pontos és egyértelmű rögzítése? Peres eljárásokban kiemelt szerepe lehet a bizonyítás során a nyilvántartásnak. Másik fontos szempont pedig, amely a nyilvántartás megfelelő vezetése mellett szól a munkaügyi ellenőrzések köre, illetve az annak során esetlegesen kiszabott munkaügyi bírság.

Letölthető iratminta! Jelenléti ívre és munkaidő-nyilvántartásra iratmintát a Munkaugyi.hu oldalon talál: