221 200 forint volt a bruttó átlagkereset
2012. január-novemberben a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221 200 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 231 400, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 214 400 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 100 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január-novemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 4,0 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,2 százalékkal, 201 400 forintra nőtt.
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (452 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 400 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2012. január-novemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,1 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-novemberben átlagosan 5,4 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 142 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600) forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt.
A 233 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2011. január-novemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
Kevesebben dolgoztak a magánszektorban
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tizenegy hónapjában négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző év azonos időszakinak.
A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
KSH
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,6 százalékkal (közfoglalkoztatottak nélkül 6,3 százalékkal) haladták meg a 2011. január-novemberit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 7,2 százalékkal nőttek. A költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent az átlagkereset, e hatást kiszűrve átlagosan 4,0 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 8,2 százalékkal, 201 400 forintra nőtt.
A legtöbbet fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (452 300 forint), ezt az információ és kommunikáció (405 400 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (397 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (150 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (160 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
2012. január-novemberben a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 62,2 százaléka) átlagosan 10 100 forint - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,7 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,1 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-novemberben átlagosan 5,4 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,1 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók - közfoglalkoztatottak nélkül számított - alapilletménye 4,4 százalékkal nőtt. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 142 900 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 188 600) forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,6 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,2, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,3, a nonprofit szervezeteknél 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt.
A 233 200 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2011. január-novemberinél. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,1 százalék volt.
Kevesebben dolgoztak a magánszektorban
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 36,3 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 752 ezren dolgoztak (16,4 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első tizenegy hónapjában négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző év azonos időszakinak.
A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 675 ezer fő állt alkalmazásban, 19,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.
KSH
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?