Megjelent: 6 éve

25.000 diák, aki nem lehet diákmunkás - nem hiányoznak valakinek?

images

images

Bizonytalanságot, jogalkalmazási problémákat okoz és a jogbiztonság sérelmének gyanúját veti fel az a szabályozás, amely a tanulmányaikat ideiglenesen szüneteltető hallgatók számára nem teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezet közreműködésével vállaljanak munkát. Az iskolaszövetkezetek várják, lesz-e következménye dr. Székely László ombudsman intézkedésének, amelyben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszteréhez és a NAV elnökéhez, dr. Vida Ildikóhoz fordult, hogy „a fiatalok munkavállalásának elősegítése érdekében kezdeményezze a hallgatói jogviszonyukat szüneteltető fiatalok iskolaszövetkezeten keresztül történő munkavállalására vonatkozó jogszabályok módosítását, összehangolását”. A NAV elnökénél az Alapvető Jogok Biztosa a fenti témában a jogértelmezési és ellenőrzési gyakorlat felülvizsgálatát kérte.

Az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) közleménye szerint évente körülbelül 130 ezer diák dolgozik a tanulmányai mellett, sokan azért, hogy így teremtse elő a tanulmányai, a megélhetése költségeit. Erre a szociális szövetkezeti formában működő iskolaszövetkezet teremt kedvező lehetőséget. A hallgatók jövedelemszerzését segítendő az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diákok béréből nem vonnak sem nyugdíjjárulékot, sem egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, és az iskolaszövetkezetnek sem kell befizetnie a szociális hozzájárulási adót.

Az alapvető jogok biztosa „Méltó kezdet – a fiatalok munkavállalási lehetőségei” című vizsgálatsorozatában a többi között áttekintette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók munkavégzésének szabályozását és gyakorlatát is. A vizsgálat közben érkezett az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervétől egy panasz, amely kifogásolta, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) külön igazolást kér a hallgatói jogviszony fennállásának bizonyítására, miközben arra önmagában a diákigazolvány is megfelelne. A megoldást egy időközben született kormányrendelet hozta meg, amely szerint a NAV-nak el kell fogadnia a diákigazolványt. Továbbra is maradt azonban az az ellenőrzési gyakorlat, amely a munkavállalást nem teszi lehetővé az iskolaszövetkezeten keresztül azoknak a hallgatói jogviszonyban álló diákoknak, akik valamilyen okból, például akár személyes, akár anyagi, akár a felsőoktatással összefüggő körülményeik miatt meghatározott időre szüneteltetik a tanulmányaikat. Az ilyen passzív státuszúnak nevezett hallgatókkal kapcsolatban a NAV azt az álláspontját érvényesíti, hogy az iskolaszövetkezet adó- és járulékkedvezményei csak a tanulmányait folytató diáknak járnak.

Az alapjogi biztos ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a felsőoktatási törvény értelmében a tanulmányok ideiglenes szüneteltetése nem jár az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, az utazási és más kedvezmények automatikus megvonásával. A NAV korlátozó jogalkalmazói gyakorlata viszont több szempontból is ellentétesen hat a fiatalok foglalkoztatását elősegítő állami intézkedésekkel – figyelmeztetett az ombudsman. A munkáltatók ugyanis többnyire csak akkor alkalmaznak gyakorlat, szakképzettség nélküli fiatalokat, ha azt az állam kedvezményekkel ösztönzi. A passzív státuszú hallgató így jóval nehezebben talál munkát, mert nem veheti igénybe sem a járulékkedvezményeket, sem az iskolaszövetkezet kiterjedt kapcsolatrendszerét, szolgáltatásait, garanciáit.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a NAV szűkítő jogértelmezésen alapuló gyakorlata a jogbiztonság követelménye és az érintettek munkához való jogának érvényesülése szempontjából alapjogi visszásság közvetlen veszélyét idézi elő. A biztos felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével együttműködve kezdeményezzen jogszabály módosítást. Az ombudsman a NAV elnökétől azt kérte, hogy vizsgálja felül a passzív féléves hallgatók iskolaszövetkezeti munkavállalásával kapcsolatos jogértelmezési és ellenőrzési gyakorlatot.

Az iskolaszövetkezetek várják, lesz-e következménye dr. Székely László ombudsman intézkedésének. Kinek jó, ha a szervezett formában végezhető, legális és adózott munka helyett ezek a fiatalok a feketemunkások táborát gyarapítják? Ha a megfelelően szabályozott és ellenőrzött diákokra szakosodott iskolaszövetkezetek helyett a diákok kétségbeesésükben a külföldi munkavégzést választják? Az ISZOSZ közleménye szerint ezzel a kérdéssel évek óta nem foglalkozik egyetlen politikai erő sem, pedig olyan fiatalok tízezreinek segíthetnének az életén - külön anyagi kiadások nélkül (hiszen a nappali tagozatos diákokkal azonos ellátásra így is jogosultak a tanulmányaikat felfüggesztők), akik értelmes munka mellett adót is fizetnének a költségvetésbe, s talán javítva elhelyezkedési esélyeiket befejeznék elkezdett tanulmányaikat. Amit főleg anyagi okok miatt kénytelenek megszakítani.

A DiákÉSZ (Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége) és az ISZOSZ, az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervezetei az okokra és a következményekre keresték a választ az év végén zárult felmérésükben, amelyet a Szinapszis Kft. készített. Azok között a diákok között, akik dolgoztak a tanulmányaik alatt, az iskola befejezését követően csupán 15 százalék a munkanélküliség. Ez a szám jelzi a hungarikum védjegy megszerzésére készülő szektor hatékonyságát. Ezt az eredményt magukért tenni akaró fiatalok érik el, piaci keretek között. S közben rendesen befizetik az adót, legálisan dolgoznak. S közülük 14 százalék ott helyezkedik el, ahol diákként dolgozott – mutatnak rá az iskolaszövetkezetek kutatásai. „25.000 ember, aki boldogan adózna, ha dolgozhatna. 25.000 olyan nappali tagozatos diák, aki anyagi okok miatt nem tud tanulni. 25.000 diák, akik jelentős részének lenne esélye diákmunkásként, akár kvalifikáltabb munkát is végezni. 25.000 jogaiban korlátozott fiatal. Nem hiányoznak valakinek? Vajon számol valaki a passzív félévesekkel is? Felelősnek érzi magát valaki értük? Eddig egyedül az alapvető jogok biztosa fejezte ki felelősségét irántuk” – olvasható az ISZOSZ sajtóközleményében.

Felmérés: igénylik a passzív hallgatók munkavállalási helyzetük rendezését

A DiákÉSZ és az ISZOSZ felméréséből kiderült, hogy a hallgatók 41 százaléka tanulmányainak első két évében passziváltatja magát. A passziválási kedv az ebben az időszakban az egy-két éve felsőoktatásban tanulók (85 százalék) illetve a 22 év alattiak esetében a legmagasabb (68 százalék). Ez azt jelenti, hogy akár alapképzésben, akár osztatlan vagy felsőfokú szakképzésben tanul a diák, tanulmányait nem tudja befejezni az előírt képzési időn belül, annak felfüggesztésére volt szükség. A passziválási kérvényt, a hallgatók 87 százaléka a 2013-as tanévben adta be. Nagy részük (88 százalék) már félévkezdéskor kéri státuszának megváltoztatását, de jellemzően (74 százalék) ez az első alkalom, hogy él a lehetőséggel.

Az anyagi tényező a leggyakoribb passziválási indok

A hallgatók körében a leggyakoribb indok a passziválásra, hogy nem tudja tovább finanszírozni tanulmányait (47 százalék), de 42 százalék említi, hogy munkavállalás céljából függesztette fel iskoláit. Ezek az okok az idősebb korosztályokat jobban érintik. A 23 év felettiek harmadánál a tanulmányok finanszírozása jelent problémát, míg a 22-23 év közöttiek 33 százaléka munkát szeretne vállalni, ezért passziváltatja magát. A sikertelen vizsgaeredmény miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel tanulmányait, a nyelvvizsga, nyelvtudás hiánya miatti passziválást a hallgatók 15 százaléka említette csupán.























A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók közel fele (48 százalék) a passzív félév után tanulmányai folytatását tervezi az adott képzési formában, és csak a diákok negyede (26 százalék) gondolja azt, hogy a következő félévet is passzív státuszban tölti majd. A megkérdezett hallgatók alig 3 százaléka jelölte, hogy nem folytatja iskoláit a passzív félév után. Az idősebb diákok (21 év felett) több mint fele (53 százalék) csak erre a félévre szakította meg tanulmányait, míg a 22 évesnél fiatalabbak csupán 38 százaléka gondolja ugyanezt. Ez utóbbi korcsoport esetében a következő félévi passziválás (27 százalék) és az intézményváltás (12 százalék) jelentősebb arányban került említésre. Azok, akik tanulmányaikat anyagi okok miatt függesztették fel, vagy akik munkát szerettek volna vállalni, 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy következő félévben folytatja iskoláját a megkezdett képzésben, 30 százalék viszont passzivál ismét.

Bizonytalan hallgatói információk a státuszról és a kedvezményekről

A passzív diákok között nagy a bizonytalanság a hallgatói státuszra vonatkozóan. A hallgatók 17 százaléka egyáltalán nem tudja, milyen státuszba kerül a passzív félév alatt. A megkérdezettek 44 százaléka tudja úgy, hogy megszűnik a nappalis hallgatói jogviszonya ebben az időszakban, ezzel szemben 36 százalék szerint megmarad nappali tagozatos hallgatóként a passzív időszakban is.

A hallgatói státusz igazolásával kapcsolatban is akadnak tévhitek a diákok körében. 43 százalék rosszul tudja, mivel igazolhatja passzív státuszát. A hallgatók 30 százaléka szerint a nem érvényesített nappali tagozatos diákigazolványt elfogadják igazolásként, 5-5 százalék pedig az érvényesített nappalis diákigazolványt illetve az aktív hallgatói jogviszony igazolást emelte ki. A korcsoportok közül a 23 év feletti hallgatók a leginkább tájékozottak, 68 százalék említette a passzív státuszról szóló jogviszony határozatot, mint igazolást.

A felmérésből kiderült, hogy a hallgatók 38 százalékának semmilyen információja sincs az őt megillető kedvezményekről és további 12 százalék rosszul tájékozott a kérdésben. A diákok 43 százaléka válaszolta, hogy szerinte minden korábbi kedvezményt elveszít passzív hallgatóként.

A munkavállalás a legnépszerűbb időtöltés, mégis kevés a lehetőség

A passzív hallgatók 70 százaléka vállalna munkát belföldön a tanulmányai felfüggesztésének idejére. A családi problémák miatt, vagy anyagi okokból, esetleg sikertelen vizsga miatt passzív félévre kényszerült hallgatók több mint 80 százaléka választja a munkavállalást időtöltésként ebben az időszakban. Jellemzően a folyamatos és az alkalmi munkák a népszerűbbek a diákok körében. A 22 év alattiak és a férfiak (56 százalék) inkább az alkalmi munkákat, a 22-23 évesek (62 százalék) és a nők (53 százalék) pedig a folyamatos munkavégzést preferálják. A megkérdezett hallgatók csupán 10 százaléka nem tud munkát vállalni tanulmányai felfüggesztésének ideje alatt.























A kutatás kitért arra is, mely állástípusokat preferálják a hallgatók a munkavállalás során. A legnépszerűbbek a tanulmányokkal összefüggő munkák (71 százalék), valamint az adminisztratív (64 százalék) és a szakmai állások (53 százalék). A korcsoportok és a nemek között tapasztalható némi különbség e három leggyakrabban említett munkatípus tekintetében. A 23 év feletti passzív hallgatók 78 százaléka a tanulmányaihoz kapcsolódó munkákat keresi, míg a 22 év alattiak 62 százaléka érdeklődik az ilyen jellegű ajánlatok iránt, de ugyanilyen arányú a kereslet az adminisztratív állások iránt is esetükben. A nők esetében az adminisztratív (69 százalék), hostess (42 százalék) és nyelvtudást igénylő (37 százalék) munkák a népszerűbbek, míg a férfiak inkább a szakmai jellegű (57 százalék), kisegítői (47 százalék) vagy operátori (34 százalék) állásokat részesítik előnyben.

Bár a dolgozni akaró hallgatók részéről igény volna a munkalehetőségekre és 61 százalékuk tudna akár főállásban is dolgozni a passzív időszak alatt, mégis csupán 8 százalék talál neki szóló állásajánlatot a piacon, ezen hallgatók nagy része jelenleg is dolgozik.

A leggyakoribb a passzív hallgatóként dolgozók körében, hogy ismerős által találnak álláslehetőséget vagy iskolaszövetkezeten keresztül sikerül elhelyezkedniük. Állásportálon és munkaerő-kölcsönzőben senki nem talált megfelelő állást magának.

Az iskolaszövetkezetekről általában

A passzív hallgatók 78 százaléka ismeri az iskolaszövetkezeteket és szolgáltatásaikat, 76 százalék pedig már dolgozott is iskolaszövetkezetnél aktív nappali tagozatos diákként. Nem meglepő módón a 21 év felettiek és a megyeszékhelyeken élők számára nem idegen ezen szervezetek munkája és a közreműködésükkel történő munkavégzés. Az iskolaszövetkezetnél korábban dolgozók 45 százaléka nem elégedett az iskolaszövetkezetek szolgáltatásaival. A budapestiek és a kisebb városokban élők a legelégedetlenebbek e tekintetben.

A főbb okok az alábbiak:

  • Passzív státusz miatt nem tudott munkát vállalni (31 százalék)
  •  Több munkát vállalt volna, de nem lehetett (22 százalék)
  •  Időbeosztásával nem tudta összeegyeztetni (16 százalék)
  •  Nem talált magénak megfelelő munkát (13 százalék)

    Az iskolaszövetkezetben dolgozó diákok számára az időbeosztáshoz alkalmazkodó munkák és a megbízható fizetés a legfontosabb mindamellett, hogy máshol nem találtak diákmunkát. A legvonzóbb tulajdonságok azok számára, akik már dolgoztak iskolaszövetkezetben a biztonságos bérfizetés és a munkatípusok sokszínűsége. A férfiak számára a pontos fizetés mellett a kényelem (46 százalék), míg a nőknek inkább a többféle munka kipróbálása vonzó. A kutatásból kiderült, hogy a hallgatók szerint az iskolaszövetkezetben történő munkavégzés legnagyobb hozadéka, hogy belerázódhatott egy munkarendbe, környezetbe, de a munkakörök és az egyéni képességek, felkészültség megismerése is kiemelkedik a többi szempont közül. A középső korosztály (22-23 évesek) mindemellett magasabb arányban említette a tanulmányok finanszírozását (72 százalék) és a szakmai tapasztalatszerzést (57 százalék), mint a fiatalabb (mindkettő közel 50 százalék) és az idősebb (46 százalék; 62 százalék) korosztályba tartozók.

    Korlátozottnak érzik munkavállalási lehetőségeiket a passzív hallgatók

    A számos megtapasztalt pozitívum mellett mégis a hallgatók fele nem próbált meg munkát keresni iskolaszövetkezet segítségével, mert vagy nem tudtak neki segíteni a státusza miatt (40 százalék), vagy a sajtóban megjelentek miatt nem is próbálkozott ilyen szervezeteknél (32 százalék). A megkérdezett diákok alig 8 százaléka talált állást iskolaszövetkezetben. A nagyfokú sikertelenség oka, hogy bár érdeklődött, de passzív diákként nem tudták foglalkozatni (71 százalék), vagy be sem tudott lépni a szövetkezetbe (12 százalék).

    A diákok 91 százalékának véleménye szerint nem kellene tiltani a
    passzív félévesek iskolaszövetkezeten keresztüli munkavállalását, hiszen ezek a vállalkozások segíthetnek az elhelyezkedésben, azzal hogy direkt diákoknak szóló munkalehetőségeket kínálnak (36 százalék). A hallgatók 55 százaléka gondolja úgy, hogy még mindig diák, így nincs oka a megkülönböztetésnek.























    Ez a fajta különbségtétellel a hallgatók nagy része nem ért egyet. 29 százalék úgy gondolja, egyértelműen hátrányos helyzetbe kerül a munkavállalás során, 46 százalék szerint pedig korlátozottak a munkavállalási lehetőségeik.

    A kutatásról
    A felmérés online kérdőíves módszerrel készült 2013 októberében a passzív hallgatók körében. A kérdőívet összesen 329 diák töltötte ki. A válaszadók 37 százaléka férfi, 63 százaléka nő volt, életkor alapján 34 százalékuk legfeljebb 21 éves, 30 százalék 22-23 év közötti, míg 36 százaék ennél idősebb. A minta összetétele régió, településtípus alapján vegyes. A kutatási minta nem reprezentatív, azonban mérete kellően nagy ahhoz, hogy a témával kapcsolatos attitűdökről, véleményekről általános képet kapjunk.

    • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
    • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
    Follow hrportal_hu on Twitter
    További cikkek
    Sok helyen diákok vették át a veszélyeztetett korú dolgozók feladatait

    A veszélyhelyzet ellenére sok diák akar dolgozni, a járvány miatt új munkakörök is létrejöttek. A tanulók több mint fele iskolaszövetkezeten... Teljes cikk

    Idén kétszer annyian jelentkeznek amerikai táboroztatásra

    A Camp America táborai június 1.-25. kezdődnek, a jelentkezési díj március 20-ig kedvezménnyel 439 euró. Teljes cikk

    Hol lesz jogosult az Európai Unió tagállamaiban tanuló diák az egészségügyi ellátásokra?

    Három lehetőség van a külföldön tanuló diákok egészségbiztosítási helyzetére vonatkozóan - mondta a LeitnerLeitner tanácsadója. Teljes cikk