Megjelent: 2 éve

301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról- IV. fejezet

A BEFOGADÁS SORÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE

15. § (1) Az elismerését kérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:
a) a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása,
b) egészségügyi ellátás,
c) oktatási-nevelési költségek megtérítése,
d) pénzbeli támogatások.
(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:
a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,
b) A 15. § (2) bekezdés b) pontját a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § a) pont aa) alpontja hatályon kívül helyezte.
c) az utazási kedvezmények igénybevétele, valamint
d) az elismerését kérők köztemetésének költségei viselése.
(3) Pénzbeli támogatások:
a) A 15. § (3) bekezdés a) pontját a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § a) pont ab) alpontja hatályon kívül helyezte.
b) az ország végleges elhagyásának támogatása.

A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei

16. § (1)-(2)A 16. § a 290/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 84. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1)-(2) bekezdését a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A menekültügyi hatóság a 15. §-ban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságról, a kérelemre történő megítélésükről, illetve a jogosultsági feltételek megszűnése esetén a megszüntetésükről határozattal dönt.
(4) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott, a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra való jogosultságáról a menedékjog iránti kérelem menekültügyi hatóság által történő regisztrálásától számított 30 napon belül határozattal dönt. Ezen határozat meghozataláig az elismerését kérő számára a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti ellátást biztosítani kell.
17. § (1) Az elismerést kérő az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.
(2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát az eljárás teljes időtartama alatt hivatalból vizsgálja. Az elismerését kérő nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni.
(3) A menekültügyi hatóság a menedékjog iránti kérelem előterjesztését követően az elismerését kérőt - anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban - haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről.
18. § Az elismerését kérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az elismerést kérő vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét.
19. § (1) Ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte a 18. §-ban meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.
(2) A menekültügyi hatóság a befogadás feltételeinek biztosítása során az elismerését kérőt a 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek az elismerését kérő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.
(3) Ha az elismerését kérő vagyoni, illetve jövedelmi helyzetében olyan változás következett be, amely alapján a befogadási feltételek igénybevételére nem jogosult, azok biztosítását meg kell szüntetni.
(4) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőt a Tv. 26. § (4) bekezdése alapján, valamint az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt - a jogosulatlanná válás időpontjától - jogtalanul igénybe vett ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatási összeg visszafizetésére kötelezheti. A menekültügyi hatóság a mérlegelés során figyelembe veszi az elismerését kérő vagyoni helyzetét és az igénybe vett támogatás összegét.
(5) A 19. § (5) bekezdését a 221/2013. (VI. 24.) Korm. rendelet 52. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
(6) A 19. § (6) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 77. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(7) A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti.
(8) Különös méltánylást érdemlő esetben a menekültügyi hatóság a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet.
20. § (1) Az elismerését kérő az e rendeletben szabályozott befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság befogadó állomáson, vagy menekültügyi őrizetben gondoskodik; e rendelkezés nem érinti a befogadás anyagi feltételei körében jogszabály alapján biztosított egyéb ellátásokat.
(2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára a 12. § (4) bekezdés szerinti szerződéses szálláshelyen való tartózkodás lehetőségét ajánlhatja fel. Az elismerését kérő személy szerződéses szálláshelyen történő elhelyezéséhez adott hozzájárulását a Tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére adott hozzájárulásnak is kell tekinteni.

A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás

21. § (1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérő részére a következőket kell biztosítani:
a) szállás,
b) napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora), vagy ennek megfelelő értékű étkezési hozzájárulás, valamint
c) személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközök, vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulás és ruházat.
(2) A 19. § (6) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 77. § (3) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.
(3) A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás időtartama alatt az elismerését kérő számára a befogadó állomás területén történő munkavégzés keretében munkalehetőséget biztosíthat.
(4) A 21. § (4) bekezdését a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
(5) Az az elismerését kérő, aki a (3) bekezdésben biztosított belső foglalkoztatás keretében a befogadó állomás karbantartásához, állagmegóvásához, az ott elhelyezettek ellátásához munkavégzésével hozzájárul, havonta legfeljebb az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 85%-ának megfelelő juttatásban részesülhet.
(6) A befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság - a családtagok esetlegesen eltérő jogállása esetében is - köteles a család egységét fenntartani, a családtagokat - ellenkező kérelem hiányában - együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani.
(7) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti étkezési és higiénés hozzájárulás az elismerését kérő külön kérelmére nyújtható, amennyiben a b)-c) pontban meghatározott természetbeni ellátások önellátás keretében történő biztosításának a feltételei a befogadó állomáson fennállnak. Menekültügyi őrizetben étkezési hozzájárulás nem kérelmezhető. Az elismerését kérő ezen igényéről a befogadó állomáson történő elhelyezését követő öt napon belül köteles nyilatkozni, amely nyilatkozata egy hónapra érvényes. A nyilatkozat érvényessége a tárgyhót megelőző hónap tizenötödik napjáig alkalmanként meghosszabbítható.
(8) Az étkezési hozzájárulás egy heti összegét a befogadó állomás a hét első munkanapján folyósítja. A higiénés hozzájárulás havi összegének kifizetése a tárgyhó 5. napjáig esedékes.
22. § A 22. §-t és az azt megelőző alcímet a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
23. § A 23. §-t és az azt megelőző alcímet a 446/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet 36. § (2) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

Utazási kedvezmények igénybevétele

24. § (1) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha az elismerését kérő
a) jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi,
b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26-28. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, illetve
c) állami feladatot átvállaló civil szervezet által működtetett programban vesz részt, vagy ilyen szervezet segítségét veszi igénybe.
(2) Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.
(3) Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

A köztemetés költségeinek viselése

25. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az elismerését kérő halála esetén - a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül - gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni.

Egészségügyi ellátás

26. § (1) Ha az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult
a) külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;
b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;
c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket -, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;
d) a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig
da) a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre,
db) a h) pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;
e) a d) pont db) alpontjában foglaltakon kívüli, orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására;
f) sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;
g) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;
h) külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen, illetve „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;
i) a b) és c) pont, a d) pont da) alpontja és a g) pont szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;
j) az életkorához kötött kötelező védőoltásra.
(2) E rendelet alkalmazásában sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.
27. § (1) Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson vagy menekültügyi őrizetben történik.
(2) A magánszálláson tartózkodó elismerését kérő a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.
(2a) Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó egyéb egészségügyi ellátásokat az elismerését kérő a szálláshelye szerinti települési önkormányzat által biztosított ellátás keretében veheti igénybe.
(3) A 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha háziorvosi ellátást nyújtó orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.
(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.
(5) A menekültügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény alapján kiadott gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz teljes árát, illetve a gyógyászati segédeszköz javításának teljes költségét téríti meg.
28. § (1) A 26. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.
(2) A menekültügyi eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt kötelező védőoltások költségét a menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.
(3) Ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson vagy a menekültügyi őrizetben működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, a menekültügyi hatóság a 26. §-ban és a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját - a (4) bekezdésben meghatározott elszámolási rendben - megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályok alapján, az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával számított adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson, vagy menekültügyi őrizeten kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.
(4) Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az egészségügyi szolgáltató jelenti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) részére. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - az OEP havonta megküldi a menekültügyi hatóságnak.
(5) A 26. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja és h) pontja szerinti ellátás költségét az egészségügyi szolgáltató - vényköteles készítmények esetében - az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a menekültügyi hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató az OEP-hez továbbítja.
(6) A menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatások díját az elszámolás, illetve számla kézhezvételétől számított negyven napon belül utalványozza az OEP részére.

Oktatási, nevelési költségek megtérítése

29. § (1) A menekültügyi hatóság - kérelemre - az óvodai nevelésben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolai oktatásban való részvétel elősegítése érdekében - az elismerését kérő 21. életéve betöltéséig - a befogadó állomáson való tartózkodás ideje alatt az elismerését kérő óvodai nevelésével, általános iskolai, középfokú iskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) nevelésével-oktatásával összefüggésben felmerült költségeket, így különösen a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét és a kollégiumi elhelyezés díját megtéríti.
(2) A menekültügyi hatóság az intézmény által igazolt költségeket számla alapján utólag téríti meg.
(3) A menekültügyi hatóság a szülő vagy más hozzátartozó kérelmére a 10 év alatti vagy fogyatékos gyermekek nevelési-oktatási intézménybe történő kísérése céljából - amennyiben az más módon nem oldható meg - megtéríti a szülő vagy a hozzátartozó utazáshoz szükséges menetjegy vagy bérlet költségét.
(4) Az (1) bekezdés alapján megtéríthető egyéb költségek esetén a költségtérítés mértéke nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegét. A számlával igazolt költségeket a menekültügyi hatóság utólag téríti meg.
30. § A 30. §-t és az azt megelőző alcímet a 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 8. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

Az ország végleges elhagyásának támogatása

31. § A menekültügyi hatóság az elismerését kérő hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén - az elismerését kérő kérelmére - az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti.

A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során

32. § A Tv. 2. § k) pontja szerinti különleges bánásmódot igénylő személy befogadására, a számára e körben nyújtott ellátásokra és támogatásokra e fejezet rendelkezéseit a 33-34. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
33. § (1) Ha a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel indokolt, a menekültügyi hatóság köteles számára a befogadó állomáson elkülönített elhelyezést biztosítani.
(2) A család egységének fenntartását - lehetőség szerint - a különleges bánásmódot igénylő személy elkülönített elhelyezése során is biztosítani kell.
(3) A befogadás során elsődlegesen a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, kell gondoskodni.
(4) A kísérő nélküli kiskorú elismerését kérő a gyermekvédelmi jogszabályok alapján a gyermekvédelmi intézményrendszer keretében helyezendő el feltéve, hogy az illető kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
(5) A kísérő nélküli kiskorú hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását és gondozását írásban vállalja, továbbá a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján nyilvánvaló, hogy az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja.
(6) A kísérő nélküli kiskorú számára kijelölt szálláshelyet csak kivételes esetben és csak a kiskorú érdekeire tekintettel lehet megváltoztatni.
(7) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése során a család egységét a testvérek együttes elhelyezésével kell biztosítani figyelembe véve a testvérek életkorát és érettségük fokát is.
(8) A nemi erőszak, súlyos elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett, továbbá fegyveres konfliktus során traumát szenvedett kiskorúak megfelelő rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében a menekültügyi hatóság jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény, kísérő nélküli kiskorú esetében az illetékes gyermekvédelmi intézmény felé.
34. § (1) A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő - amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges - a 26-27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások költségeinek megtérítésére a 28. § rendelkezései megfelelően irányadók.

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása és megvonása

35. § (1) A menekültügyi hatóság a befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik.
(2) Kiskorú elismerését kérő esetében elsődlegesen a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása alkalmazandó. Megvonás esetén messzemenően figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit és az arányosság elvét.
(3) A (2) bekezdésben előírtak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget.
(4) Különleges bánásmódot igénylő személyek esetében a korlátozó vagy megvonó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik a befogadás azon anyagi feltételeit, amelyekben az elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel részesül.
(5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan időre szólt, és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott vagy megvont befogadás anyagi feltételeit - határozattal - hivatalból vagy az elismerését kérő kérelmére újból biztosíthatja.
(6) A menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében - a megvonó döntés közlését megelőzően - megkeresi az intézményi elhelyezést nyújtó állami vagy civil fenntartású intézményt a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő megvonó döntés időbeli hatálya alatti, de legfeljebb az elismerését kérő menekültügyi eljárásának idejére szóló elhelyezése céljából. Az elhelyezés más formájának biztosítása érdekében a menekültügyi hatóság vizsgálja az elismerését kérő Magyarország területén legális tartózkodási jogosultsággal rendelkező családtagoknál történő elhelyezése lehetőségét is.
36. §83 (1) A 36. § (1) bekezdését a 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelet 77. § (3) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.
(2) A menekültügyi hatóság a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása keretében az adott befogadás anyagi feltételére vonatkozó rendelkezések alapján dönthet a korlátozás mértékéről.
(3) A Tv. 30. § (2) bekezdése alapján kiszabott szankció esetén - amennyiben a szankcióval érintett személy tanköteles korú gyermek felügyeletéért felel - az áthelyezés során a tanköteles korú gyermek tanulmányai folytatásának lehetőségét biztosítani kell.
(4) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén az elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel megállapított befogadás anyagi feltételeit az áthelyezést követően is biztosítani kell.

A menekültügyi őrizet

36/A. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet (a továbbiakban: őrizet) végrehajtására szolgáló, a Tv. 31/A. § (10) bekezdése szerinti menekültügyi őrzött befogadó központban hajtja végre az őrizetet.
(2) Az őrizet időtartamát órákban kell számítani. Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számolni. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beleszámít.
(3) A Tv. 31/A. § (5) bekezdésének alkalmazása során a menekültügyi hatóság indoklásában kifejti a Tv. 2. § l) pontja szerinti intézkedések mellőzésének okait.
(4) A menekültügyi hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson.
(5) A menekültügyi hatóság őrizetet meghosszabbító indítványát megküldi a kérelmező jogi képviselőjének, vagy a számára kirendelt ügygondnoknak.
36/B. § Ha az elismerését kérő az őrizet elrendelését követően úgy nyilatkozik, hogy kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót.
36/C. § (1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve az őrizet elrendelésével szembeni kifogását szóban és írásban is előterjesztheti. A szóban előterjesztett kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) A kifogást a menekültügyi hatóság megküldi az illetékes járásbíróságnak.

Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények

36/D. § (1) Az őrizet olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol
a) az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként lehetőség szerint legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok részére különálló - a családtagok számára is figyelemmel - legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,
b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére, beleértve a kiskorú elismerését kérő korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,
c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,
d) háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő,
e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,
f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,
g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,
h) az intézmény szünetmentes áramellátása,
i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,
j) telefon- és internethasználati lehetőség, továbbá
k) az elismerését kérő és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés biztosítható.
(2) Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.
(3) Az őrizetben lévő
a) férfiakat és nőket,
b) a házastársakat, valamint
c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat,
d) őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.
36/E. § A Tv. 31/A. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha
a) a nyilatkozattételt, illetve az aláírást megtagadja,
b) a személyes adatainak vonatkozásában valótlan adatot közöl, vagy
c) ismeretlen helyre távozása nyilatkozatai alapján valószínűsíthető,
és ennélfogva alapos okkal feltehető, hogy a Tv. 33. §-ában, illetve a Tv. 49. § (5) bekezdésében foglalt cél elérését meghiúsítja.
36/F. § (1) Amennyiben az őrizet időtartama indokolja, a kiskorú elismerését kérő számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani a menekültügyi őrzött befogadó központban vagy más arra alkalmas intézményben.
(2) Az őrizetben biztosítani kell a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét, valamint sportolási lehetőségeket.
(3) Az őrizet végrehajtása során az annak végrehajtására szolgáló létesítményben napi 24 órában biztosítani kell szociális munkás jelenlétét.
  • 2019.11.21Transzformatív Team Coaching Lab A Transzformatív Team Coaching Lab alkalmat ad arra, hogy konkrét eseteken keresztül ismerkedj a módszertan erejével. Egy ügyféleset, amelyben a team coaching folyamat során transzformáltuk valódi kapcsolattá a csapatban élő projekciókat. Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a panasz és a közérdekű bejelentés... Teljes cikk

118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának... Teljes cikk

2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk