A csendes gyilkos: stratégiák a stressz és a kiégés kezelésére

Jó, ha tudjuk, sokkal több ember hal meg stresszhez köthető betegségekben, mint fertőzésekben vagy öregség miatt.

A CHN Nemzetközi Vezetőfejlesztő Akadémia egyik őszi workshopjának témája a stressz és a kiégés legyőzésének módja volt. Dr. Rose Aghdami ezek hatásairól, elindítóiról, okairól, a kialakult helyzet kezeléséről és megelőzéséről beszélt. Rose workshopján a gyakorlatban azonnal használható módszertant, stratégiát mutatott erre.

Először érdemes tisztázni, hogy mi a stressz és a kiégés

Stressz: Az az érzés, amikor azt érzékeljük, hogy a ránk nehezedő követelmények meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásainkat. A "nem tudok ezzel megküzdeni" gondolatok jellemzik.

Kiégés: Érzelmi mentális és fizikai kimerültség állapota, amelyet az erőteljes és/vagy állandósult stressz okoz. A "nem érdekel" gondolatok jellemzik.

Mi a különbség a stressz és a kiégés között?

A stresszhelyzetnek a "nekem ez már túl sok" a jellemzője: nagy pszichológiai nyomás és követelmények, erőteljes fizikai érzetek. A Kiégésre a "nekem nincs már semmi" jellemzője: nincs motiváció, nincs remény a pozitív változásra.

Mi az oka a kiégésnek?

Személyiséggel kapcsolatos okok:

 perfekcionista tendenciák,
 pesszimista világ- és önértékelés,
 a kontroll fenntartásának kényszere,
 a delegálás elutasítása,
 túlzottam magas eredményszemlélet,
 A típusú személyiség.

Mi vezet a kiégéshez? A stresszhelyzetből elinduló gondolatok negatív érzelmeket generálnak. Ezek hatására újabb, negatív értelemben mélyebb, sötétebb gondolatok születhetnek. Az érzelmek követik a gondolatokat. A gondolataink viszont a mi valóságunkat jelentik, azt, ahogyan érzékeljük a világot. Ez egy ördögi kör, ami megnehezíti a megküzdést a negatív érzelmeinkkel. Ez a lefelé mutató spirális és elhúzódó folyamat vezet a kiégéshez.
Dr. Rose: Kerüljük el, hogy saját magunkat helyezzük nyomás alá
Dr. Rose Aghdami workshopja gyakorlati tippeket adott a folyamat megállítására és visszafordítására

Fejlesszünk ki egy reálisan pozitív gondolkodásmódot. Kérdőjelezzük meg a haszontalan "mi van, ha" gondolatokat ily módon

Reflektáljunk:

 Van bármi bizonyíték arra, ami alátámasztja a jelenlegi látásmódomat?
 És olyan, ami ellentétes vele?
 Jelenlegi gondolataim racionálisak?
 Nem lehet, hogy túlzottan katasztrófának állítom be a helyzetet (mérhetetlenül felnagyítom a negatívumokat a pozitívumokkal szemben)?
 Mit javasolnék másnak, ha hasonló helyzetben lenne?
 Mi lehet a legrosszabb, ami történhet ebben a helyzetben?

Válasszunk, döntsünk, cselekedjünk:

 Milyen lehetőségeim vannak ebben a helyzetben?
 És még milyenek?
 Melyik lehetőséget választom?
 Cselekedjünk e szerint!

Ismerjük fel a kiégés korai jeleit:

 Amikor úgy érezzük, hogy minden napunk rossz.
 Amikor a munkánkra, magánéletünkre úgy nézünk, hogy azokban és azokra minden csak elpocsékolt energia.
 Amikor azt gondoljuk, hogy minden nap csak unalmas és kimerítő dolgokkal kell foglalkoznunk.
 Amikor úgy érezzük, hogy bármit is csinálunk, az nem számít, mert senki nem értékeli.

Figyeljünk a rejtett stresszorokra:

 Stresszes emberek körülöttünk. A stressz ragályos lehet!
 Energia vámpírok a személyes közelségünkben.
 Időrablók, akik „rablásait” csak utólag vesszük észre.
 Kényszerű változások.
 Jelentős élet-események, akár pozitívak, akár negatívak.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A csendes gyilkos: stratégiák a stressz és a kiégés kezelésére
2. oldal - Ami óv a kiégéstől