Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 4 hónapja

A diákok munkájára a korábbinál is nagyobb szükség lesz - diákmunka járványhelyzet után

A járványhelyzet utáni megtorpanás, illetve egyes ágazatok teljes leállása az elsők között érintette a diák munkavállalókat és így az iskolaszövetkezeteket is. Ugyanakkor az újraindulás jelei már ezen a területen is érzékelhetők. A munkáltatók számára költséghatékonyabb lehet ebben a bizonytalan helyzetben a munkaerőigény rugalmasabb megoldása.

Hirtelen bezuhanás, induló növekedés

Az iskolaszövetkezetek az elsők között érezték meg a járvány okozta válságot, hiszen a leálló munkáltatók először a külsős illetve kölcsönzött munkavállalóiktól váltak meg, többek között a diákoktól is. A diákmunka-közvetítők körében készített körképünkből kiderül, hogy a márciusi leállás mindenkit sokként érintett, áprilisban egyes szektorokban megjelent a kapacitáshiány, ami egy kicsit javított a mérlegen. Május második felében pedig a vészhelyzet feloldásával a nyitás elindult. Így ha lassan is, de az igények is újra jelentkeznek és emelkedő tendenciát mutatnak.

Márciusban több szervezetnél a megrendelések a korábbi igények 50-60-70%-ára estek vissza. Ugyanakkor ebben a tekintetben később érezhető volt némi kiegyenlítődés. Szetlák Tamás, az Atlasz Csoport igazgatója elmondta, hogy áprilisban megnőtt az igény a diák munkavállalókra azokban a szektorokban, ahol kapacitáshiány keletkezett, így például a kereskedelem területén.

A nyitás és a visszaállás kapcsán, Kott Zoltán a Meló-Diák igazgatósági tagja arra számít, hogy partnereik, amikor újraindul a „termelés”, akkor nem növelik egyből a főállású alkalmazottak számát, hanem diákokat és más átmeneti munkavállalókat alkalmaznak először. Így a diákokra vonatkozó igények is gyors növekedésnek indulhatnak, hiszen a munkaerőigények költséghatékony megoldása a cégek érdeke ebben a bizonytalan helyzetben.

„Kincset ér most az olyan munkaerő, amely nem jelent bérköltséget, azonnal bevethető, bármikor elküldhető a szerződéses keretek szerint, motivált és friss tudással rendelkezik. Ennél kevesebből senki sem képes jó minőségű munkaerőhöz jutni. Azok a cégek lesznek az újranyitás nyertesei, akik ezt felismerik és élnek is a lehetőséggel” - fogalmaz Weilandics Péter, a Diák-Center Iskolaszövetkezet vezetője. Hozzáteszi: Most nem hátrány, hogy a legfiatalabb munakerő-piaci generáció nehezebben köteleződik el hosszú távra: a munkáltatók is óvatosabbak az időtartamokkal, így a felek érdekei találkoznak.

Iparági helyzetképek

Sok olyan iparág nullázódott le szinte teljesen, amelyek a diák munkavállalók foglalkoztatása szempontjából kiemelkedtek, így például a vendéglátás, a szállodaipar, a rendezvényszervezés. Ezek közül a területek közül, Tóth Tamara, a Job Force Iskolaszövetkezet vezetője szerint a vendéglátás bár alacsonyabb volumenben, de kezd visszaállni, a fürdők is fokozatosan beindulnak, bár lehetséges, hogy a korábbi éveknél kisebb létszámigénnyel. Kurdi Ferenc, a Pensum Diákmunka Szolgáltató Iskolaszövetkezet operatív igazgatója is számít arra, hogy a strandokra kelleni fognak a diákok. A szállodákkal kapcsolatban már kevésbé derűlátó, mint mondta kérdés, lesz-e annyi vendég mondjuk a négy-ötcsillagos budapesti szállodákban, akiket a saját létszámuk már nem tud kiszolgálni. A Job Force szerint a termelésben is volt volumencsökkenés, és ott nehezebb megjósolni, hogy mi fog történni, de a kereskedelemben és az irodai munkákban továbbra is számítanak a diákokra. Az Atlasztól, Szetlák Tamás még a logisztikával és az informatikával foglalkozó cégeket emelte ki, amelyeknél szintén növekvő tendenciát mutatnak az igények a diákmunkára.

A szövetkezetek mind arra számítanak, hogy a nyár továbbra is csúcsszezon lesz, ugyanakkor ez a csúcs a korábbinál várhatóan alacsonyabb lesz. A tavalyi igényekkel szinte sehol nem számolnak a cégek. A szolgáltatók és a diákok részéről is a korábbinál nagyobb rugalmasság lesz a kulcsszó Tóth Tamara szerint. A diákok oldaláról is megnövekedett az igény a munkavégzésre, osztotta meg észrevételeit Szetlák Tamás. Mint mondta, míg az elmúlt években egyre nehezebb volt megfelelő diákokat találni egy-egy pozícióba, addig most megközelítőleg a 2016/17-es időszak aktivitása érzékelhető a fiatalok körében, vagyis a hirdetési költségek jobban megtérülnek.

A szolgáltatók egyetértettek abban, hogy a bérek növekedésére nem igazán lehet számítani a közeljövőben. Kurdi Ferenc szerint alacsonyabbak lesznek a bérek, inkább a minimálbérhez közelítenek majd, főleg vidéken. Kott Zoltán szintén úgy vélte, átmenetileg csökkenhetnek az átlagkeresetek. Tóth Tamara azt várja, hogy a diákbérek a felnőttbérek változásával mozognak majd együtt. Szetlák Tamás szerint az idei év a 2020 eleji bérekkel megy várhatóan végig. Nem vár bércsökkenést Weilandics Péter sem. „Inkább az valószínűsíthető, hogy jövőre elmarad a 10%-os béremelés.”

Digitalizálás és rugalmasság

A járvány okozta válság az iskolaszövetkezeteket, ahogy az egyéb HR szolgáltatókat is, érzékenyen érintette. Esetükben is fontos volt, hogy milyen gyorsan tudják lereagálni a változásokat. Az Atlasz Csoportnál például a diákokkal digitális aláírással ellátott szerződéseket kötnek, ami bármikor, bárhonnan megköthető, így a feleknek nem kell találkozniuk sem. Mint az igazgató elmondta videóinterjút eddig is használtak, így ez sem jelentett számukra újdonságot a járvány idején, sőt további folyamatokat, így például a jelenléti ívet és a beosztásszervezést is digitalizálták. Így a teljes folyamat „érintésmentes”: a hirdetés feladásától a munkavégzésen át, a diákbérek kifizetéséig sem a diákok, sem a partnerek részéről nem igényel személyes jelenlétet.

A digitális ügyintézés egyébként mindenhol előtérbe került, a Pensumnál is működött már a folyamatok nagy része online, így nem volt szükség nagyobb hardver vagy szoftver fejlesztésre az átállásnál. A Job Force vezetője az agilis működést is kiemelte a közvetítői munkában.

Mit hoz a jövő?

„Itt az ideje a minőségi cserékre” - hívja fel a munkaadók figyelmét a Diák Centertől Weilandics Péter. „Sok új jelentkezőnk van, nagyobb merítésből lehet válogatni, így magasabb színvonalú, képzettségű munkaerőt lehet felvenni. A jobb minőségű munkaerő önmagában is jelentős megtakarítás és valljuk be, presztízskérdés is egyben.” A jövőre nézve a Kurdi Ferenc, a Pensum operatív igazgatója arra számít, hogy a 2000-es évek közepén tapasztaltakhoz hasonlóan az ügyfélszerzésre sokkal nagyobb energiát kell majd fordítani a jövőben, vagyis a lehetséges megrendelők elérése kerül újra a fókuszba, a munkavállalók toborzása helyett. A Meló-Diáktól Kott Zoltán jelezte, a diákszövetkezetek egyrészt próbálnak segíteni a munkájukat elvesztő diákoknak új munkalehetőségekkel, másrészt folyamatosan toborozzák a munkát kereső diákokat, akiket be tudnak vetni, hogyha hirtelen megugrik majd az igény a munkaerőre.
  • 2020.09.24Adókonferencia Jöjjön el a SALDO Adókonferenciájára és ismerje meg az új TB törvény szabályait, valamint a külföldi partnereivel kötött szerződések ÁFA előírásait! Szerezzen biztos tudást, kreditpontokat, tájékozódjon szakértőinktől. Országosan 7 helyszínen várjuk. Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A cégeknek és a fiataloknak is megéri: egyre több gyakornokot foglalkoztatnak diákszövetkezeten keresztül

A gyakornoki programban dolgozók 15-20%-kal többet kereshetnek, és a vírushelyzet is kevésbé érinti őket. Teljes cikk

Karantén után: több ezer diákot várnak nyári munkára

A bruttó órabérek átalagosan 1300-1500 forint körül alakulnak, de egy-egy kiemelt szaktudást igénylő pozícióban akár bruttó 2000 forint feletti... Teljes cikk

Rekordot dönthet idén a diákhitelt igénylők száma

A Diákhitel 1-et ebben az évben már mintegy 60 százalékkal igényelték többen, mint tavaly ilyenkor. A Diákhitel Központ mind az új igénylők... Teljes cikk

Kapcsolódó hírek