A fizetésemelés az első számú HR-es kihívás 2022-ben: Baja Sándor, Randstad

Néhány hivatalos statisztikai adattal nyitott Baja Sándor. Magyarországon idén 37 ezerrel többen mennek nyugdíjba, mint amennyien betöltik a 18. életévüket, azaz kevesebben lesznek munkavállalási korúak. Az automatizáció egyelőre nem oldotta meg a munkaerőhiányt, nagyon kevés élőmunkát váltottak ki a digitális fejlesztések. Ellenben felpörgött a harmadik országból történő foglalkoztatás: Baja Sándor tud olyan cégről, ahol 2300 magyar mellett 2500 ukrán dolgozik. Hozzátette, hogy ennek ellenére vannak tartalékok Magyarországon: az utóbbi évtizedben ugyan nagyot ugrott a foglalkoztatás - 100-ból 75 magyar dolgozik ,az EU sereghajtóiból a középmezőny elejére kerültünk - ám Csehországban 77, Hollandiában 84 százalékos a foglalkoztatási ráta. Nálunk az ország északi, keleti és déli részében többen dolgozhatnának, a korosztályok tekintetében pedig a fiatalokat és az 55 év felettieket lehetne nagyobb számban bevonzani.

A céges létszám-várakozásokban változás állt be fél év alatt. Felmérésük szerint év elején még a munkaadók 89%-a tervezett bővülést, idén szeptemberben már csak 38%. Az autógyárakban és beszállítóiknál most nagy a munkaerőhiány, ám a szakember szerint ez átmeneti. Nagyok a feltorlódott megrendelések, Kínából közelebb hozzák a cégek gyártó bázisaikat, ezért is kell több munkaerő Magyarországon. Mellettük még az informatikai vállalatok és az üzleti szolgáltatóközpontok bővülnének leginkább, a kereskedelemben lassulás figyelhető meg.

Kevesebben dolgoznak home office-ban

Érdekesség, hogy a cég kutatása szerint 40-ről 24 százalékra csökkent az otthonról dolgozók aránya, azaz a munkaadók sokakat visszacsábítottak (vagy inkább visszarendeltek) az irodába. A home office átlaga egyébként Európában 38%.  

Melyek a legnagyobb HR-es kihívások, és ezek hogyan változtak? Itt a Randstad 2021-es és 2022-es kutatását hasonlította össze az ügyvezető. Az első számú téma tavaly és idén is a fizetés, ám az ezt említő HR-esek aránya 37-ről, 64 százalékra emelkedett egy év alatt. Második helyen 62%-kal a képzés, fejlesztés, harmadikon a rugalmasabb munkafeltételek 49%-kal. Negyediken a személyre szabott juttatási csomag 23%-kal. Érdekesség, hogy utóbbit tavaly még senki sem említette, ez a robogó infláció egyik személyügyi következménye. A top 8 kihívás mindegyike nőtt, azaz a HR-esek több mindenre akarnak fókuszálni.   

A legnagyobb toborzási kihívás az irreális bérelvárás

A munkaerő-közvetítő azt is megkérdezte a HR-esektől, hogy a recruitmentben melyek a kritikus tényezők mostanság. Első helyen a jelöltek irreális bérelvárása végzett (79%), második helyen a nem elégséges iparági szakmai tapasztalat (69%), harmadik a munka-magánélet egyensúlyával kapcsolatos álláskeresői elvárások (20%), a negyedik az elégtelen képzettségi szint (15%), ötödik a túl hosszú felmondási idő (14%).

A cég azt is felmérte, hogy milyen szakmák képviselőit keresik a munkaadók leginkább és mennyire könnyű őket felvenni. Egy koordinátarendszerben az eredmények: Keresettek és nehéz őket megtalálni: informatikusok, mérnökök, pénzügy-számviteli szakemberek, gyártásban dolgozók. Keresettek, de könnyebb toborozni: adminisztratív, back office munkakörök képviselői. Ritkábban keresik, kicsit nehezebb megtalálni: digitális marketing. Ritkábban keresik, de könnyű őket megtalálni: hagyományos marketing és kommunikációs szakemberek.

Nagy volt év elején a szakadék a fizetésemelési elvárásokban. A munkavállalók 42%-a várt 10%-nál nagyobb emelést, ám a munkaadók csak 13%-a adott ebben a nagyságrendben. (A legnagyobb arányban 6-10% között vitték felfelé a fizetést.)

A cégek 41 százaléka tervez az év második felében egy második béremelést. Ebből 15% az 1-5%-os sávban gondolkodik, 6-10% között 20% növeli (vagy már növelte) az alapbért. 10% felett azonban összesen 4% emel. Az iparágak közül a kereskedelem és a pénzügy-biztosítás azok, amelyek legkevésbé nyitottak egy második félévi béremelésre. 74 illetve 68% nem akar bért fejleszteni. Ezzel szemben az informatikában a többség igen, sőt, 15% 10% felett emelt.

Érdekesség, hogy a Randstad kérdőívét kitöltő cégeknek csak kis aránya gondolkodik egyszeri pénzjuttatásban (13%). 9% a home office többletköltségeit támogatja, 8% egészségügyi szolgáltatást ad, 7% a megnövekedett otthoni rezsiszámlákat kompenzálná.

Nem csökkent a fluktuáció

Ugyan a cégek év elején a fluktuáció csökkenését prognosztizálták, ám az előrejelzés nem vált be, egy év alatt nem változott az adat. Minden ötödik munkaadónál a 16-35%-os sávban volt a fluktuáció 2022. január-augusztus között, 6-15% között 44%-nál, míg 6% alatt 32%-nál.

A nyitóképen Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója