A közszolgáknak mostantól szinte alanyi jogon jár a jutalom

"A magyar közigazgatás kultúrája a hasonló európai rendszerek élvonalához tartozik, a rendszer hatékony és jól működik. Nem szabad engedni, hogy a kritikák torz képet mutassanak" - szögezte le bevezetőjében dr. Kökényesi József, a Magyar Közigazgatási Intézet főigazgató-helyettese az Institute for International Research (IIR) szervezésében megrendezett konferencián, melynek témája a korszerű közigazgatás volt.

A szakember szerint a hazai közigazgatásban már az 1970-es évek óta jelen van a teljesítményértékelés. Ez a kilencvenes évektől még hangsúlyosabb szerepet kapott, 2001-től pedig már törvényileg szabályozott formában is beépült a kultúrába.

Felhívta azonban a figyelmet: a mostani modernizációs törekvéseknek nem arról kell szólniuk, hogy válogatás nélkül minden jelenleg használt eszközt elvetnek. A jelenlegi rendszerben is vannak értékes és jól működő elemek, ezeket megtartva kell felépíteni az új struktúrát.

A közszférában is lehet úgy mérni a teljesítményt, ahogy azt a versenyszférában szokás, azaz értékelésre van szükség, kezdte előadását Dr. Hazafi Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője szerint a mostani rendelettel (a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) kormányrendelet) alapjaiban változtak meg a teljesítményértékelésre vonatkozó szabályok.

A legutóbbi törvényi szabályozás (a 2006. évi LXXII. tv.) alapján megszűnt a teljesítményértékelés szankciója. Az ezt megelőző 2001-es törvény ugyanis - ha csak közvetetten is - kimondta: amennyiben elmarad az év végi értékelés, nem lehet az alapilletményt sem negatív, sem pozitív irányban módosítani. Így a munkáltató rosszul járt, ha az alkalmazott nem teljesített jól.

Míg eddig a jutalom adható kategória volt, addig mostantól a közalkalmazottak (a négyfokú értékelési skála legalsó szintjén kívül, amelynél nem jár jutalom) alanyi jogon váltak jogosulttá az illetményen felüli juttatásokra. A személyes értékelés eredményétől függően másféltől akár négy és fél havi fizetésüknek megfelelő összeget is kaphatnak. A jutalom alsó sávját, amennyiben besorolták őket az adott kategóriába, kötelező megkapniuk.

A jelenlegi szabályozás szerint a munkaértékeléstől függ az illetmények növelése vagy csökkenése. Erről azonban egyáltalán nem rendelkezik a törvény. Ez könnyen visszaélésre adhat lehetőséget, hiszen a munkáltató - keretek és korlátozás nélkül - akár hetente is tarthatna értékelést. A gyakorlatban ezt egyelőre úgy hidalják át, hogy mindezt összevonják a teljesítményértékelés rendszerével.

Dr. Hazafi Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a közalkalmazott nem peresítheti a személyes teljesítményértékelésének eredményét, ha azzal nem ért egyet. Amennyiben viszont maga az értékelés hibás, valótlan tartalmú, esetleg elmulasztották, akkor már fordulhat bírósághoz jogorvoslatért.

A konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében a közszférában működő minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének tapasztalatairól folyt a vita. Azok célja eredetileg a vállalati ügyfelek és az állampolgárok igényeinek kielégítése megfelelő szinten. A közszféra ügyfelei azonban nagyon heterogén csoportot alkotnak (akár iskolázottság, akár lakóhely szerint), teljesen eltérő igényekkel. Ezeknek megfelelni pedig sokkal nehezebb, mint bármely versenyszférában működő cég esetében.

Dr. Kovács Ákos, a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezető-helyettese úgy véli: az első számú vezető elkötelezettsége és példamutatása elengedhetetlen egy hatékony rendszer kialakításához. A külső kényszer azonban ilyen esetekben teljesen hatástalan. Valódi hasznot a munkatársak belső motivációja hozhat a szervezet számára, mivel csak így működhet a mindennapokban is eredményesen a minőségbiztosítás.

A meghívott szakemberek szerint a minőségbiztosítás bevezetése szemléletváltást igényel a dolgozóktól is. Sokan panaszkodtak arról, hogy fenntartásokat és nagy ellenállást váltott ki a közszférában dolgozók körében az új munkarend, amely a minőségbiztosítás bevezetésével járt.

Dr. Madarász Sándor, a Foglalkoztatási Hivatal minőségügyi vezetője szerint ugyanakkor senkitől sem lehet elvárni, hogy mélyreható ismeretek nélkül kötelezze el magát valami mellett. Fontos tehát felkészülni a képzésre és akár külön humánerőforrásokat is elkülöníteni erre.