A külföldön diplomázott magyarok 40 százaléka tért haza - itt a friss kutatás

A Covid okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldön tanuló magyar diákok száma, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17.500-at az Engame Akadémia becslése szerint. A felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képesti arányuk továbbra is 7%, a legnépszerűbb célországok pedig: Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság. Az Engame Akadémia 2025. január-március között kutatást¹ végzett a külföldön tanuló és végzett magyar diákok körében arról, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett, és hogyan gondolkodnak a jövőjükről.

Többféle forrásból fedezik a külföldi tanulmányokat

A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát (61%) emelték ki a külföldi tanulás előnyeként, ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése (57%), valamint a hangulata (52%). Ami pedig a legtöbbek számára nehézséget jelent, az a távolság a családtól, amit a megélhetésnél jelentősebb kihívásként értékeltek. Gyakori mítosz, hogy a külföldi tanulás a gazdagok kiváltsága, ezért a kutatás arra is kitért, hogy a diákok hogyan finanszírozzák a tanulmányaikat.

Az eredmények alapján a külföldön tanuló magyar hallgatók a költségeiket családi támogatásból, munkából és a fogadó állam ösztöndíjából fedezik, és ezek gyakran együttesen vannak jelen.

„A többség (84%) közeli vagy távolabbi családtagok anyagi támogatását is igénybe veszi, 64% saját fizetéséből is finanszírozza a megélhetését és a tandíját, emellett 63% saját megtakarításaira is támaszkodik. A külföldi állami ösztöndíjat vagy támogatást a diákok 51%-a, míg magyarországi állami ösztöndíjat vagy támogatást csupán 4% vesz igénybe, vagyis jelentős a különbség a külföldi és a magyar állami támogatás igénybevétele között.” – emelte ki Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

A végzettek fele elhagyja az országot, ahol tanult

Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? - ez volt a kutatás másik központi kérdése. „A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.

A felmérésben részt vevő 210 végzett fiatal39,5%-a (83 fő) tért vissza Magyarországra. Az adatok szerint a végzettek nagyjából fele, 53,8%-a hagyja el azt az országot, ahol tanult; közülük 73,5% úgy döntött, hogy hazatér. Vagyis a megkérdezett végzettek körében Magyarország egy valós és prominens célpont akkor, amikor újra döntést kell hozni egy költözést illetően.

A hazatértek többsége (72%) közvetlenül a diplomázás után hazajött, ami arra is utalhat, hogy az érzelmi tényezők, mint a család, barátok és az otthoni környezet iránti vágy, kiemelt szerepet játszanak a döntésükben. A jelenleg kint tanuló fiatalok 27,1%-a tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után vagy később hazaköltözik, további 40,4% jelenleg nem tervezi, egyharmaduk pedig még bizonytalan.

Ezért jönnének vissza és ez tart vissza

A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint.
A rugalmatlan munkakörnyezet és a versenyképes bérezés hiánya jelentős szerepet játszhat abban, hogy a fiatal szakemberek inkább külföldön építenek karriert.
Bizonyos jogi akadályok (adminisztratív nehézségek és a diplomák elismerésével kapcsolatos bürokratikus eljárások) elhárítása is könnyíthetné a visszatérést.
A társadalmi befogadás és nyitottság mértéke is szempont lehet azoknak, akik egy sokszínű és elfogadó közegben éltek és tanultak.

A fenti területek fejlesztése fontos lehet ahhoz, hogy a külföldön végzett fiatalok Magyarországon is hosszú távú perspektívát lássanak. A válaszadók emellett a munkavállalás során a versenyképes fizetést és a jó munkahelyi hangulatot egyaránt (62,2% és 62,2%) a legfontosabb elvárásaik között említették, ami arra utal, hogy nemcsak anyagi biztonságra, hanem jó munkakörnyezetre vágynak. A többség pedig úgy véli, hogy a külföldi diploma előnyt jelent Magyarországon, és egy részük továbbra is figyelemmel kíséri a magyar álláspiacot, ami a hazai munkavállalás lehetősége iránti nyitottságukat mutatja.

Nyitókép: Engame Akadémia