Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 4 hónapja

A kulturális és kreatív szektort sújtotta leginkább a járvány

A kulturális és kreatív szektor a járvány által leginkább sújtott iparág, de kulcsszerepet kell játszania az európai gazdaság talpraállásában. A régió több országában az ilyen tevékenységű kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók pedig nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba.

images

Mindez az európai közös jogkezelők szervezete (GESAC) megbízásából készített tanulmányból derül ki.

Az ágazat éves összesített forgalma a becslések szerint 31 százalékkal zuhant 2020-ban az előző évhez képest, és mintegy 200 milliárd euró bevételtől esett el.

Csak a légi közlekedésé csökkent hasonló mértékben, még a turizmusé (27 százalék) vagy az autógyártásé (25 százalék) sem - áll az EY által készített anyagban, amelyet az Artisjus zeneipari blogja, a dalszerzo.hu ismertetett.

A kulturális és kreatív szektoron belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90 százalékos a visszaesés), ezután jön a zene (76 százalék) és a vizuális művészetek (38 százalék). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9 százalék). A különböző szektorok közötti kölcsönhatások szintén érzékenyen érintették az ágazatot, hiszen 2020 előtt a turizmus 40 százaléka kulturális turizmus volt.

Nem pusztán a közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak. Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása pedig megnöveli a költségeket, csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke.

Mindezek azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba fektetni, aminek a feltörekvő tehetségek láthatják a kárát, és súlyos probléma a munkaerő elvándorlása, illetve az, hogy a kulturális dolgozók, akik a járvány idejére kerestek más munkát, maradnak az új területen.

A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Miközben Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69 százalékáért, a legmagasabb növekedést a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44 százalék között.

Ennek egyik oka, hogy itt a kulturális és kreatív szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10 százalékát adja, szemben az összeurópai 4 százalékkal.

A régió több országában a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket - áll a tanulmányban.

A dokumentum kiemeli: a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpraállásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció - Jean-Michel Jarre zenész vezetésével - magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.

2019-ben a kulturális és kreatív iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta, hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparé, a mezőgazdaságé vagy a vegyiparé.

Különösen jelentős a foglalkoztatási aspektus: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben a kreatív iparágakban, ezt csak az építőipar, a turizmus és a közlekedés, szállítmányozás haladta meg. A szektorban működő cégek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29 százalék.

Az EY szakértői azt javasolják a talpra állítás érdekében, hogy a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (EU-s szinten például 2 százalékot) fordítsanak erre a szektorra, hitelgaranciával segítsék a cégeket, és támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését.

Olyan jogi környezetre is szükség van, amelyben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzóvá válik a magántőke számára. A tanulmány szerint harmadik fontos lépésként a kultúra hatásosan tudná segíteni az európai szintű zöld programokat.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Áprilisra is jár a bértámogatás

Eddig több mint 155 ezer munkavállaló után igényeltek ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorokban működő... Teljes cikk

A magyar könyvelők közel harmada tervezi elhagyni a pályát

Aggodalomra okot adó előzetes eredményeket hozott egy most készülő, könyvelők körében végzett országos felmérés. A Magyar Könyvelők Országos... Teljes cikk

Elvesztette az állását, elkeseredésében megfenyegette a rendőrséget és a TEK-et

A járványügyi korlátozásokat megelégelő, a koronavírus miatt Ausztriában állástalanná vált szakács ellen emeltek vádat Zalában, miután... Teljes cikk