A középosztály tűnik el először? Megdöbbentő adatok az AI és a munka jövőjéről

A mesterséges intelligencia minden eddiginél gyorsabban és szélesebb körben fejti ki hatását. Ma már nemcsak az adminisztratív vagy fizikai munkakörök érintettek: a leginnovatívabb technológiai cégeknél végrehajtott leépítések is azt jelzik, hogy senki sincs teljes biztonságban.

Ezzel párhuzamosan új munkakörök, új feladatok és teljesen új szakmák jönnek létre. Az automatizáció nem pusztán kivált, hanem át is alakít: másfajta tudást, más készségeket, más gondolkodásmódot követel meg. A kérdés egyre kevésbé az, hogy lesz-e munkánk, hanem az, hogy rendelkezünk-e azokkal a képességekkel, amelyekre az új munkahelyek épülnek - írja az imf.org.

Az új készségek már most megjelentek az álláshirdetésekben

Több millió online álláshirdetés elemzése alapján jól látszik: az új készségek iránti kereslet már nem trend, hanem tömegjelenség. A fejlett gazdaságokban ma már minden tizedik álláshirdetés tartalmaz legalább egy olyan elvárást, amely korábban nem volt jellemző. A feltörekvő piacokon ez az arány körülbelül minden huszadik hirdetés.

A legnagyobb elmozdulás a szakértői, technikai és vezetői munkakörökben látható. Ezen belül is az IT-hoz kapcsolódó készségek dominálnak: az új elvárások több mint fele ide köthető. Ugyanakkor az átalakulás nem áll meg az informatikánál. Az egészségügyben egyre keresettebbek a telemedicinához és digitális egészségügyhöz kapcsolódó kompetenciák, míg a marketingben a közösségimédia- és digitális tartalomkezelési tudás vált alapelvárássá.

Mindez azt jelenti: a munkavállalók számára a tanulás nem karrierelőny többé, hanem alapfeltétel. Aki nem frissíti a tudását, az egyre nehezebben marad versenyben.

Több pénz, de nem mindenkinek

Az adatok egyértelműek: az új készségekért a munkaadók többet fizetnek. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban azok az álláshirdetések, amelyek új kompetenciákat is tartalmaznak, átlagosan körülbelül 3 százalékkal magasabb bért kínálnak. Azok a pozíciók pedig, amelyekben négy vagy több új készség szerepel, akár 15 százalékkal (az Egyesült Királyságban) és 8,5 százalékkal (az USA-ban) is többet fizethetnek.

Ez nemcsak egyéni, hanem gazdasági szinten is hat. Azokban a térségekben, ahol gyorsabban terjednek az új készségek, nő a foglalkoztatás is. Az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben minden egyes százalékpontos növekedés az „új készségeket igénylő” álláshirdetések arányában átlagosan 1,3 százalékos foglalkoztatás-bővüléssel járt együtt.

A kép azonban nem egyenletes. A magas és az alacsony képzettséget igénylő munkakörök profitálnak leginkább, miközben a középszintű, rutinjellegű irodai és adminisztratív pozíciók szorulnak vissza. Ez az a réteg, amely hagyományosan a középosztály stabil bázisát adta – és amely most a legnagyobb nyomás alá kerül.

Az AI külön történet – és sokkal ellentmondásosabb

Az AI-hoz kapcsolódó készségek szintén magasabb bérekkel járnak, de meglepő módon eddig nem ösztönözték a foglalkoztatás bővülését. Sőt: azokban a régiókban, ahol különösen nagy az AI-kompetenciák iránti kereslet, az AI által leginkább érintett munkakörökben öt év távlatában átlagosan 3,6 százalékkal alacsonyabb a foglalkoztatottság, mint máshol.

Ez különösen a pályakezdőket érinti érzékenyen. Az entry-level pozíciók feladatai könnyebben automatizálhatók, és az eddigi tapasztalatok összhangban vannak azzal, amit az Egyesült Államokban már látni: a generatív AI terjedése csökkenti a belépő szintű toborzást, főként ott, ahol a munkafolyamatok jól automatizálhatók.

Nem törvényszerű végkimenetel – döntések kérdése

Az átalakulás iránya nem előre megírt forgatókönyv. Az, hogy az AI és az automatizáció tömeges leszakadást vagy szélesebb jólétet hoz-e, alapvetően szakpolitikai és vállalati döntéseken múlik.

A készségkínálat és a jövőbeli igények eltéréseit vizsgáló mutatók alapján az országok három nagy csoportba sorolhatók.

1. Vannak olyan államok, ahol nagy a kereslet az új készségek iránt, de kevés a megfelelő munkaerő. Ezekben a gazdaságokban kulcskérdés a képzési rendszerek fejlesztése, a STEM-oktatás erősítése, valamint az, hogy a vállalatok külföldi szakemberekre is támaszkodhassanak.
2. Más országokban bőséges a képzett munkaerő, viszont a kereslet mérsékeltebb. Itt az innováció ösztönzése, az új vállalkozások létrejöttének támogatása és a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása válik meghatározóvá.
3. A feltörekvő és alacsony jövedelmű országok esetében mindkét irány egyszerre szükséges: a készségfejlesztés és a gazdasági kereslet tudatos élénkítése.

Mit jelent ez HR-szinten?

A kormányzati lépések mellett a vállalatok és a HR-szakma szerepe kulcsfontosságú.

A munkavállalók alkalmazkodását aktív eszközökkel kell segíteni: átképzési programokkal, belső mobilitással, rugalmas munkavégzéssel és olyan juttatási struktúrákkal, amelyek támogatják a folyamatos tanulást. Fontos a földrajzi és szakmai mobilitás ösztönzése is – megfizethető lakhatással, hibrid és távmunka-modellekkel, valamint olyan szervezeti kultúrával, amely nem bünteti, hanem jutalmazza a pályakorrekciót.

A versenypolitika és a piaci környezet sem mellékes: ha a nagyvállalatok felvásárlásokkal „szippantják fel” a ritka tehetségeket, az hosszabb távon visszafoghatja az innovációt és szűkítheti a lehetőségeket. A jól működő munkaerőpiacnak szüksége van új belépőkre, új cégekre és valódi versenyre.

Oktatás új alapokon: nem az AI ellen, hanem vele együtt

Az oktatási rendszerek átalakítása megkerülhetetlen. Bár óriási a kereslet az IT-készségek iránt, ez nem jelenti automatikusan az informatikus állások korlátlan növekedését – hiszen maga az IT is egyre inkább automatizálódik.

A jövő munkavállalójának olyan kognitív, kreatív és technikai készségekre lesz szüksége, amelyek kiegészítik az AI-t: problémamegoldásra, kritikus gondolkodásra, komplex rendszerek átlátására és arra, hogy hatékonyan tudjon együtt dolgozni intelligens rendszerekkel. Ezzel párhuzamosan azoknak is valós és elérhető átképzési utakra van szükségük, akiknek a munkaköre részben vagy egészben eltűnik.

A tét több, mint gazdasági kérdés

Egyes országok már ma is élen járnak a felkészülésben: ott, ahol erős a felsőoktatás, és valódi, széles körben elérhető élethosszig tartó tanulási rendszerek működnek, a munkaerő rugalmasabban reagál a technológiai sokkokra.

A felkészültség azonban nemcsak a GDP-ről szól. A munka identitást, biztonságot és méltóságot ad. Éppen ezért az AI által vezérelt átalakulás társadalmi tétje legalább akkora, mint a gazdasági.

A következő években az dönti el a nyerteseket és veszteseket, hogy mennyire tudatosan fektetünk a készségekbe, mennyire védjük az átmenetben lévő munkavállalókat, és mennyire tartjuk nyitva a piacokat az innováció előtt. A jövő munkaerőpiaca most formálódik – és hogy kik maradnak a középosztályban, az ma dől el.

kép: freepik