Az AI csak fedősztori: ez az igazi oka a leépítéseknek

A munkaerőpiaci bizonytalanság közepette sokan azonnal a mesterséges intelligenciát teszik felelőssé a leépítésekért és az eltűnő állásokért. A narratíva egyszerű: a cégek AI-ra váltanak, ezért nincs szükség emberekre. Csakhogy a gazdasági adatok és a döntéshozók nyilatkozatai szerint ez erős leegyszerűsítés - írja a Business Insider. 

Gbenga Ajilore közgazdász szerint az AI még messze nem tart ott, hogy tömegesen kiváltsa a munkavállalókat. A technológia része a történetnek, de nem ez mozgatja most a folyamatokat. A probléma gyökere sokkal inkább az, hogy a gazdaság „lefagyott”.

Gyengülő munkaerőpiac, valós félelmek

A munkaerőpiac egyértelműen gyengül. Nő a tartós munkanélküliség, több az álláskereső, mint a betöltetlen pozíció, az állástalanok aránya a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. Különösen nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, miközben az idősebb munkavállalók halogatják a nyugdíjba vonulást.

A vállalatok „kilapulása” miatt a középszintű pozíciók tűnnek el leginkább: kevesebb az előrelépési lehetőség, a karrierlétra több fokon megszakad. Érdemi bővülést csak az egészségügy és az építőipar mutat. Nem véletlen, hogy egyre többen beszélnek fehérgalléros recesszióról.

Miért tűnik mégis bűnbaknak az AI?

Időben egybeesik két látványos jelenség: a ChatGPT megjelenése és az álláslehetőségek számának csökkenése. Miközben a tőzsde szárnyal, a betöltetlen állások száma esik. Sokan ebből azonnal azt a következtetést vonják le, hogy az AI szorítja ki a munkavállalókat.

A valóság azonban árnyaltabb. Az AI valóban növeli az egyéni hatékonyságot, átalakítja a toborzást és a teljesítménymérést, de a közgazdászok többsége szerint még nem okoz tömeges munkahely-megszűnést. Maga a jegybankelnök is úgy fogalmazott:

az AI része a történetnek, de egyelőre nem meghatározó tényező.

A valódi fordulópont: a kamatemelések

A kulcstényező a kamatkörnyezet drasztikus megváltozása. Amikor a jegybank megkezdte a gyors és nagymértékű kamatemeléseket, a hitelhez jutás hirtelen megdrágult. Ez alapjaiban változtatta meg a vállalatok működését.

Alacsony kamatok mellett könnyű növekedni, beruházni és munkaerőt felvenni. Magas kamatoknál viszont minden költségesebb: a fejlesztés, a bővülés és maga a foglalkoztatás is. A cégek ilyenkor visszafognak, elhalasztják a beruházásokat, és költséget csökkentenek – gyakran a létszámon.

Ez a fordulat 2022-ben következett be, és egy egész korszak végét jelentette: a közel zéró kamatok évtizede lezárult.

„Hatékonyság” mint új vállalati jelszó

A magas finanszírozási költségek idején a vállalatok a „hatékonyság” nyelvén kezdtek beszélni. A leépítéseket, befagyasztott felvételeket és átszervezéseket nem pénzügyi kényszerként, hanem termelékenységi döntésként kommunikálták.

Ebben a környezetben az AI kiváló magyarázat lett: egyszerre ad reményt a befektetőknek és elfogadható indokot a dolgozók felé. Sok esetben azonban nem technológiai forradalomról van szó, hanem egyszerű alkalmazkodásról egy drágább pénzügyi környezethez.

Bizonytalanság minden fronton

A kamatok mellett más tényezők is fékezik a munkaerőpiacot. A kiszámíthatatlan vám- és kereskedelempolitika elbizonytalanítja a cégeket, az infláció lassan csökken, a bevándorlás visszaesése pedig szűkíti a munkaerő-kínálatot. Mindez együtt óvatosságra inti a vállalatokat.

A jelentések alapján az AI bizonyos területeken – például call centerekben vagy könyvelésben – már hatással van a foglalkoztatásra, de nem ez a fő trend. 

A vállalati jelentések és vezetői megszólalások alapján nem az AI a leggyakrabban emlegetett kockázat, hanem a „bizonytalanság” és a „vámok”. A bizonytalan gazdasági környezet miatt a cégek nem tudják előre tervezni a költségeiket és a keresletet, ezért inkább kivárnak: elhalasztják a beruházásokat, befagyasztják a felvételeket, és óvatosabbá válnak a béremelésekkel is.

A vámok közvetlenül növelik az alapanyag- és működési költségeket, különösen a nemzetközi ellátási láncokra építő vállalatoknál. Amikor a költségek hirtelen emelkednek, a cégek elsőként a növekedési terveket és az új munkahelyek létrehozását vágják vissza. Ez a fajta kockázat sokkal erősebben fékezi a munkaerőpiacot, mint az AI jelenlegi hatása.

Lassú átalakulás, nem sokk

A történelem azt mutatja, hogy az új technológiák átalakítják a munkát, de ritkán egyik napról a másikra. Az AI is ilyen lesz: egyes munkák megszűnnek, mások létrejönnek, a folyamat pedig évekig, akár évtizedekig tart.

A jelenlegi munkaerőpiaci nehézségek tehát nem egy hirtelen technológiai sokk következményei, hanem egy tudatos gazdaságpolitikai fordulaté. Az AI egyelőre inkább magyarázat, mint valódi ok.

kép: freepik