Külföldi munkaerő Magyarországon: szervezeti tapasztalatok és tanulságok

A külföldi munkaerő foglalkoztatása nem egyszerűen technikai kérdés, hanem egy olyan folyamat, amelyhez szükség van a vállalati kultúra megváltoztatására, a kommunikáció fejlesztésére és a munkavállalók közötti összhang megteremtésére - áll a Tapasztalatok a külföldi munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban a magyarországi szervezetekben című tanulmány előszavában. 

A kiadvány gyakorlati útmutatást is ad azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek, amelyek számára a külföldi munkaerő foglalkoztatása kihívást jelent. A szerzők részletesen bemutatják a külföldi munkavállalók bevonásának okait, a folyamat során felmerülő akadályokat, valamint azokat a módszereket, amelyekkel sikeres integráció érhető el. A könyvben található esettanulmányok és kutatási eredmények pedig segítenek abban, hogy a vállalati döntéshozók jobban megértsék a munkaerőpiac dinamikáját, és ennek alapján hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki. 

A kötet hét magyar és egy szlovákiai egyetem kutatóinak együttműködésében készült. (Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – BGE, Debreceni Egyetem – DE, ELTE, Kodolányi János Egyetem – KJE, Magyar Agrár és Életudományi Egyetem – MATE, Metropolitan Egyetem – METU, Óbudai Egyetem – OE, Széchenyi István Egyetem – SZE  és a Selye János Egyetem-SJE). A szerkesztők: Poór József, Szabó Szilvia, Kovács Ildikó Éva, Gyurián Norbert, Tóth Arnold és Dajnoki Krisztina.

A vezetői összefoglaló legfontosabb megállapításai: 

A 2024-es év második felében lefolytatott kutatás szerint a hazánkba érkezett és itt foglalkoztatott külföldi dolgozók száma jóval százezer fő fölött van, akiknek közel 40 százaléka már nem a szomszédos országokból, hanem harmadik országból érkezett. A 195 hazai szervezet (vállalat és intézmény) válaszaira alapozott kutatás célja, hogy javuljon a tisztánlátás ezen az új kihívásokat jelentő szakterületen.

A külföldiek foglalkoztatása Magyarországon az elmúlt időszakban négy fő szektorra koncentrálódott: építőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság és a szolgáltatások (főként vendéglátás és logisztika). Beilleszkedésük legjelentősebb kihívásai a nyelvi és kulturális különbségek. A külföldiek foglalkoztatásának legjelentősebb oka nem a munkaerőhiány, hanem az olcsóbb foglalkoztatás, a gyors tanulási képesség, és hogy ezek a munkavállalók a még kevésbé szívesen vállalt munkákra is bevonhatók – főként a feldolgozóiparban.

A legnagyobb egyetértés abban mutatkozott, hogy a munkáltatóknak egységes munkafeltételeket kell biztosítaniuk a külföldi és a helyi munkavállalók számára egyaránt, valamint pártatlan és megkülönböztetésmentes bánásmódot kell nyújtani valamennyi külföldi munkavállaló számára.

A külföldi munkavállalók alkalmazásának akadályai a szervezetek számára komplexen vizsgálandó kérdések, amelyek elsősorban gazdasági, kulturális, jogi és társadalmi tényezők kombinációjára vezethetők vissza. Bár a külföldiek foglalkoztatásának előnyei gyakran vonzóak, azonban a szervezeteknek számos nehézséggel kell szembenézniük, amikor külföldiek alkalmazása mellett döntenek, pl. költségek, munkahelyi kulturális sokszínűségből adódó konfliktusok, valamint politikai-társadalmi hatások terén.

A teljes tanulmány a képre kattintva tölthető le. 

A kötet borítója