A megmaradt munkaképességre kell koncentrálni

Az előterjesztés szakmai indokolása szerint a megváltozott munkaképességű dolgozók és a fogyatékosok ellátórendszereinek a fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a szakértői minősítés korszerűsítése és az eljárási hiányosságok megszüntetése. Az évenként mintegy 300-350 ezer vizsgálatot lefolytató Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységére jelenleg ugyanis nincs átfogó szabályozás. Elavultnak tekinthető a szakértői minősítés is, mivel kizárólag a betegségek alapján, a munka és a napi életkörülményeket figyelmen kívül hagyva állapítja meg a munkaképesség csökkenés mértékét, illetve a fogyatékosságot. Alapvető hiányosságnak tekinthető az is, hogy a minősítés csak az elveszett képességekre koncentrál, a szakvéleményben nem határozzák meg a megmaradt, illetve a fejleszthető képességeket és nem állapítja meg a rehabilitálhatóságot sem. A bonyolult eljárás, a bürokrácia és a visszaélésre gyanús esetek nagy száma miatt jelentős a szakértői tevékenységgel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség - olvasható az SZMM által készített összefoglalóban.

Komplex minősítés a rehabilitálhatóságról

A tervezet a megváltozott munkaképesség kapcsán az úgynevezett komplex minősítés rendszer bevezetésére tesz javaslatot. Erre elsőként a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti új eljárásokban (új nyugdíj-megállapítások) kerülhet sor a jövőben. Az új minősítési rendszer lényege abban rejlik, hogy összességében értékeli az érintett személy funkciókárosodásait és kiemelt figyelmet fordít emellett a megmaradt és fejleszthető képességekre. A szakértői intézet nemcsak az egészségkárosodás mértékéről és a szakmai munkaképességről, hanem a rehabilitálhatóságról, annak lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről és a rehabilitációhoz szükséges időtartamról is véleményt nyilvánít.

A szakértői intézet hatáskörébe tartozik a fogyatékosság és az önkiszolgálási képesség megítélése a fogyatékossági támogatás, illetve a tartósan beteg állapot fennállásának a megállapítása az ápolási díjra való jogosultság kapcsán, továbbá a foglalkozási eredetű (üzemi baleset, foglalkozási betegség) egészségkárosodás mértékének a meghatározása is.

A fentieken túl a szakértői intézet ad szakvéleményt

a keresőképességről, illetve annak változásáról,
a baleseti táppénz meghosszabbításához,
a hadieredetű fogyatkozás mértékéről és az ezzel kapcsolatos támogatásra, valamint a nemzeti gondozásra való rászorultságról, valamint
a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényéről.

A véleményt a megkereséstől számított 30 napon belül az orvosi dokumentáció, leletek, zárójelentések, illetve szükség esetén az érintett személyes vizsgálata alapján kell elkészíteni. A szakértői vizsgálatot az intézet telephelyén vagy a kiegészítő vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatónál kell elvégezni. Ha a véleményezett személy egészségi állapota indokolja, vagy a szakvélemény kialakításához a lakhatási viszonyok, környezet megismerése is szükséges, akkor a vizsgálatot az érintett lakóhelyén (tartózkodási helyén) kell elvégezni.

Változik a szakértői intézet elnevezése is

Az Országos Orvosszakértői Intézet elnevezése is megváltozik a jövőben, az új neve Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet lesz. A szervezet főigazgatóságra, regionális igazgatóságokra és kirendeltségekre tagozódik. A megváltozott munkaképesség és a fogyatékosság véleményezése kapcsán első fokon a kirendeltségek, másodfokon pedig a regionális igazgatóságok szakértői bizottságai járnak el.

A kormányrendelet tervezete szerint a szakértői bizottságoknak legalább 3 tagból kell állniuk, akiket egyrészt a szakértői intézet alkalmazásában álló szakértők, másrészt pedig külsős szakértők közül, így különösen foglalkozás-egészségügyi orvosok, rehabilitációs orvos, munkaügyi, foglalkoztatási és szociális szakértők köréből választják majd ki a jövőben.