A munkaviszony alanyai

Az ilyen munkavállaló a Ptk. értelmében saját maga rendelkezhet keresményével. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállaló az, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. A tizenhat éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges. A fent említett rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

A tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, a külön jogszabályban meghatározott művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében a meghatározott feltételektől eltérően is foglalkoztatható.

A tizennyolcadik életévét még be nem töltött személy nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, például megbízási jogviszony keretében végezhet munkát. Ez esetben a foglalkoztatás során a Munka törvénykönyvének a fiatal munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. A fiatal munkavállaló munkaideje legfeljebb napi nyolc óra, illetve heti negyven óra lehet. Fiatal munkavállaló esetében egy hétnél hosszabb munkaidőkeret nem alkalmazható. A munkaidő megállapításánál a több munkáltató részére történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani. Ha a fiatal munkavállaló napi munkaideje a négy és fél órát meghaladja, részére legalább harminc perc munkaközi szünetet kell biztosítani, a napi pihenőidő mértéke legalább tizenkét óra. A fiatal munkavállaló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésre, valamint ügyeletre, illetve készenlétre nem vehető igénybe.

Munkáltató az lehet, aki jogképes, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket, azaz a munkáltatói jogkört mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti. Amennyiben a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított szerv, illetőleg személy gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró személy jogosultságára. Ezen rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet, a munkáltatói jogkör azonban átruházható.

Nőt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket, amelyekben nő vagy fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg. Az Országos Érdekegyeztető Tanács meghallgatásával jogszabály az egészség védelme céljából vagy egyébként közérdekből a munkaviszony létesítésének feltételeit a Munka törvénykönyve rendelkezésein túlmenően is meghatározhatja, továbbá meghatározott munkakörök betöltését szakképesítéshez és gyakorlati időhöz kötheti.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében jogszabály, az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével, eltérő szabályokat állapíthat meg. Megváltozott munkaképességű az a személy akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint legalább a 40 százalékot eléri, vagy aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről a fenti igazolással nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek.

Támogathatók a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházások, beruházásnak nem minősülő bővítések, egyéb fejlesztési célú kifizetések, ha azok a normál üzemi körülmények között létesítenek rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését, szinten tartását célozza, vagy külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére és szinten tartására irányulnak, vagy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítják. A megváltozott munkaképességű személyekre tekintettel juttatott támogatás vissza nem térítendő és visszatérítendő formában, illetve a kettő kombinációjaként folyósítható. A foglalkoztatási kötelezettség időtartamáról és tartalmáról a támogatásról szóló határozatban rendelkeznek. A foglalkoztatási kötelezettség időtartama legfeljebb három évig terjedhet.

Speciális szabályokat kell alkalmazni a foglalkoztatás megkezdéséhez nyújtható visszatérítendő támogatásra. Ezt az a munkaadó igényelheti, aki a kérelem benyújtását megelőző két éven belül a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprészéből rehabilitációs munkahely létesítéséhez támogatásban részesült, az erről szóló határozatban, valamint megállapodásban foglaltaknak eleget tett, és a megvalósult beruházás eredményeként a megváltozott munkaképességű munkavállalóinak létszámát, ha a létszám a tíz főt nem haladja meg, két fővel, egyéb esetben legalább 20 százalékkal növeli. A visszatérítendő támogatás összege a beruházás eredményeként foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók 3-6 havi munkabérének megfelelő összeg.