A Pedagógusok Szakszervezete kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) kilép a Szakképzési Innovációs Tanácsból (SZIT), mert a SZIT nem véleményezhette az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket - jelentette be Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Gosztonyi Gábor alelnök az érdekvédelmi tömörülés sajtótájékoztatóján.
Gosztonyi Gábor elmondta: a SZIT-ből való kilépésről levélben tájékoztatták Palkovics László innovációs és technológiai minisztert. Úgy fogalmazott: értetlenül állnak azelőtt, hogy az elmúlt egy évben megjelent jogszabálytervezeteket, köztük az Országos Képzési Jegyzék módosítását, az új szakképzési törvényt a SZIT egyáltalán nem véleményezhette. A sajtóból értesültek csupán az új szakképzési törvény egyes elemeiről, így a foglalkoztatotti jogviszony változásáról is.
Kitért arra, Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, örülni kell annak, hogy a szakképzésben tanítók a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, mert így magasabb lehet a bérük. Arról viszont nem esett szó, mi lesz ennek a fedezete, hiszen a jövő évi büdzsé erre egyetlen fillért nem tartalmaz. Arról sem volt szó, hogy milyen hatással lesz a változás a munkavállalókra, valószínűleg elveszítik a jubileumi jutalmat, a szabadság változni fog, a felmondási idő rövidebb lehet, az elbocsátási procedúra pedig sokkal könnyebb - sorolta.
Úgy látja: a szakképzés és a köznevelési szabályozás "erőltetett és értelmetlen szétválasztását" sem szabad megengedni. A szakképzés mindig a közoktatás része volt és annak is kell maradnia - jelentette ki.
Szabó Zsuzsa felidézte a tömörülés legutóbbi kongresszusának döntését, miszerint ha a kormány a magyar közoktatás napjáig, november 22-ig nem teljesíti a pedagógusok követeléseit, akkor ősszel tüntetést, majd 2020 januárjában sztrájkot hirdetnek.
Közölte, hogy levélben kezdeményezték a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a SZIT összehívását, és személyes találkozót is indítványozott az emberi erőforrások miniszterénél.
A két testület össze is ült, illetve október 24-én találkoztak Latorcai Csabával, az Emmi közigazgatási államtitkárával is. A vitatott kérdésekben ugyan nem tudtak megállapodni, de egy újabb tárgyalási fordulót tűztek ki november 11-ére - jelezte az érdekvédő.
Szabó Zsuzsa a béremelési elvárásaikról elmondta: azt követelik, hogy 2022 januárjától a vetítési alap mértéke érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát. Az ütemezést illetően készek a kompromisszumra, de ahhoz ragaszkodnak, hogy 2020 januárjától már "nettó értékben mérhető béremelés" valósuljon a pedagógusok esetében, és szintén elvárás a bérek növelése az oktatásban dolgozó, nem pedagógus alkalmazottak esetében is - jelentette ki.
MTI
Kitért arra, Gulyás Gergely miniszter a legutóbbi Kormányinfón arról beszélt, örülni kell annak, hogy a szakképzésben tanítók a munka törvénykönyvének hatálya alá kerülnek, mert így magasabb lehet a bérük. Arról viszont nem esett szó, mi lesz ennek a fedezete, hiszen a jövő évi büdzsé erre egyetlen fillért nem tartalmaz. Arról sem volt szó, hogy milyen hatással lesz a változás a munkavállalókra, valószínűleg elveszítik a jubileumi jutalmat, a szabadság változni fog, a felmondási idő rövidebb lehet, az elbocsátási procedúra pedig sokkal könnyebb - sorolta.
Úgy látja: a szakképzés és a köznevelési szabályozás "erőltetett és értelmetlen szétválasztását" sem szabad megengedni. A szakképzés mindig a közoktatás része volt és annak is kell maradnia - jelentette ki.
Szabó Zsuzsa felidézte a tömörülés legutóbbi kongresszusának döntését, miszerint ha a kormány a magyar közoktatás napjáig, november 22-ig nem teljesíti a pedagógusok követeléseit, akkor ősszel tüntetést, majd 2020 januárjában sztrájkot hirdetnek.
Közölte, hogy levélben kezdeményezték a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal és a SZIT összehívását, és személyes találkozót is indítványozott az emberi erőforrások miniszterénél.
A két testület össze is ült, illetve október 24-én találkoztak Latorcai Csabával, az Emmi közigazgatási államtitkárával is. A vitatott kérdésekben ugyan nem tudtak megállapodni, de egy újabb tárgyalási fordulót tűztek ki november 11-ére - jelezte az érdekvédő.
Szabó Zsuzsa a béremelési elvárásaikról elmondta: azt követelik, hogy 2022 januárjától a vetítési alap mértéke érje el a tárgyévi minimálbér 100 százalékát. Az ütemezést illetően készek a kompromisszumra, de ahhoz ragaszkodnak, hogy 2020 januárjától már "nettó értékben mérhető béremelés" valósuljon a pedagógusok esetében, és szintén elvárás a bérek növelése az oktatásban dolgozó, nem pedagógus alkalmazottak esetében is - jelentette ki.
MTI
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Hogyan változtak az elvárások a HR-rel szemben? - aki válaszol: Berzsenyi Márta
Kiváló dolgozók