A politika is felelős a nyugdíjrendszer gondjaiért
A nyugdíjrendszer rövid távú problémáiért egyértelműen a politikai döntéshozók felelősek - derült ki a Magyarország Holnap Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) mai ülésén.
A magyar nyugdíjrendszer elmúlt években mért hiánya nem vezethető le a demográfiai, foglalkoztatási és járulékfizetési változásokból, viszont együtt ingadozik a politikai ciklusokkal. A nyugdíjrendszer hiánya 1997 és 1999 között stagnáló vagy növekvő, majd gyorsan visszaeső, 2001-től azonban ismét emelkedő trendet mutatott, vagyis a rendszer rövid távú egyensúlya, ahelyett hogy a reform nyomán megteremtődött volna, még inkább felborult - állította mai vitaindító előadásában Gál Róbert Iván a (NYIKA) mai ülésén.
A Tárki kutatója szerint a hiány növekedése egyértelműen a politikára vezethető vissza. A nyugdíjrendszer politikai kitettségét jól mutatja a nyugdíjak reálértékének változása. A választások utáni első és második évben az ellátások növekedési üteme rendszeresen visszaesik. Az 1998 előtti két ciklusban, ezekben az években kifejezetten csökkentek a reálnyugdíjak. A választás előtti évben viszont a növekedési ütem mindig meghaladja az előző évit, a választási években pedig még nagyobb mértékű a növekedés.
A negatív hatás ugyanakkor drámai: az 1997-es nyugdíjreform után a hosszú távú egyensúlyt mutató implicit nyugdíjadósság nagy része eltűnt. A megmaradt, GDP-arányosan 25 százaléknyi implicit adósság nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsonynak számított. Csakhogy a 2000 és 2002 közötti járulékcsökkentések, a 2002 és 2006 között fokozatosan bevezetetett 13. havi nyugdíj és a minden kormány által alkalmazott nyugdíjemelések megsokszorozták a rendszer hosszú távú eladósodottságát. Ezt a romló tendenciát fejelte meg a nyugdíjkorrekció, vagyis a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején megállapított nyugdíjak kiigazítása.
Látható, hogy rendszer egyensúlyát befolyásoló tényezők között nemcsak a népszerűséget növelő nyugdíjemelések húzódnak meg, hanem a járulékcsökkentés is. Ez ugyancsak lehet népszerűségnövelő intézkedés, de talán nagyobb részben magyarázható a nemzetközi adóversennyel, a beruházások vonzásának szándékával. Mindez azért fontos, mert ha a nemzetközi adóverseny megakadályozza a járulékemelést vagy további járulékcsökkentést kényszerít ki a jövőben, akkor a nyugdíjrendszer olyan problémával néz szemben, amely a rendszer szempontjából külső tényezőnek minősül, azaz nem áll módunkban befolyásolni - zárta szavait a szakember.
Napi Online
A Tárki kutatója szerint a hiány növekedése egyértelműen a politikára vezethető vissza. A nyugdíjrendszer politikai kitettségét jól mutatja a nyugdíjak reálértékének változása. A választások utáni első és második évben az ellátások növekedési üteme rendszeresen visszaesik. Az 1998 előtti két ciklusban, ezekben az években kifejezetten csökkentek a reálnyugdíjak. A választás előtti évben viszont a növekedési ütem mindig meghaladja az előző évit, a választási években pedig még nagyobb mértékű a növekedés.
A negatív hatás ugyanakkor drámai: az 1997-es nyugdíjreform után a hosszú távú egyensúlyt mutató implicit nyugdíjadósság nagy része eltűnt. A megmaradt, GDP-arányosan 25 százaléknyi implicit adósság nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsonynak számított. Csakhogy a 2000 és 2002 közötti járulékcsökkentések, a 2002 és 2006 között fokozatosan bevezetetett 13. havi nyugdíj és a minden kormány által alkalmazott nyugdíjemelések megsokszorozták a rendszer hosszú távú eladósodottságát. Ezt a romló tendenciát fejelte meg a nyugdíjkorrekció, vagyis a nyolcvanas években és a kilencvenes évek elején megállapított nyugdíjak kiigazítása.
Látható, hogy rendszer egyensúlyát befolyásoló tényezők között nemcsak a népszerűséget növelő nyugdíjemelések húzódnak meg, hanem a járulékcsökkentés is. Ez ugyancsak lehet népszerűségnövelő intézkedés, de talán nagyobb részben magyarázható a nemzetközi adóversennyel, a beruházások vonzásának szándékával. Mindez azért fontos, mert ha a nemzetközi adóverseny megakadályozza a járulékemelést vagy további járulékcsökkentést kényszerít ki a jövőben, akkor a nyugdíjrendszer olyan problémával néz szemben, amely a rendszer szempontjából külső tényezőnek minősül, azaz nem áll módunkban befolyásolni - zárta szavait a szakember.
Napi Online
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Ha üzletasszonyok akartok lenni, főnökként kell viselkedni