AI-generáció: mi lesz, ha a diákok már nem tanulnak meg írni és gondolkodni?

A következő tanévben már minden magyar felsőoktatási intézményben rutinszerűen használják a diákok a ChatGPT-t és más generatív AI-eszközöket, a penetráció közel 100 százalékos. Egyelőre nincs egységes válasz arra, hogyan kellene kezelni ezt, és milyen hatással lesz a tudásra, a számonkérésre és az oktatás jövőjére.

Kutatások szerint a mesterséges intelligencia „metakognitív lustaságot” idéz elő: csökkenti a diákok belső motivációját, a mélyebb feldolgozást és a hosszú távú tudásmegtartást, ha túl korán vonják be a tanulásba. Az MIT kísérlete kimutatta, hogy

az AI használata során az agyi aktivitás és a komplex gondolkodás csökken, az esszék strukturáltak és pontosak, de „lélektelenek”, és a résztvevők kevésbé érezték sajátjuknak az írást.

Magyar kísérletek is hasonló eredményeket hoztak a Válasz Online cikke szerint: a hallgatók egy része örült az egyszerűbb út megtalálásának, a jobb tanulók viszont kevésbé motiváltak a hagyományos tanulásra. A helyzet arra figyelmeztet, hogy az LLM-ek (Large Language Model, „nagy nyelvi modell") bevezetése gyorsítja a tanulást, de komoly kockázatot jelenthet a valódi gondolkodás és az önálló tanulás fejlődésére.

A problémát az jelenti, hogy az oktatás célja nem csupán az eredmény elérése, hanem a tudás elsajátítása, hogy a diák képes legyen felismerni, ellenőrizni és kritikusan értékelni a gép által adott információkat. A középiskolákban a MI-használat már jelentős, de ott a társadalmi és gazdasági különbségek miatt nagy az eltérés: a tudatos, önállóan dolgozó „elit” diákok mellett sokan kimaradnak a digitális eszközök használatából, ami tovább szélesítheti a társadalmi ollót.

A generatív AI elterjedése miatt a hagyományos beadandók, mint tudásellenőrzési forma egyre kevésbé működnek. Az egyetemek különböző szabályokat alkalmaznak: egyesek a teljes AI-használatot plágiumnak minősítik, mások szóbeli vizsgákra vagy zárthelyikre térnek vissza. A diákok közben megtanulták eltüntetni a gépi szöveg jeleit, így az ellenőrzés egyre nehezebb. Az oktatók egy része a digitális eszközök tudatos használatát tanítaná, mások szerint a hallgatóknak továbbra is képesnek kell maradniuk önálló, hibátlan munkára. Bizonyos területeken, például természettudományokban a virtuális laborokkal ellenőrizhető a valódi tudás, amit a jelenlegi AI-eszközök nem képesek helyettesíteni.

A kérdés nem az AI használata, hanem a helyes alkalmazás megtanítása. Kutatások szerint a diákok akkor járnak jól, ha előbb önállóan alkotják meg gondolataikat, majd az AI-t a stílus vagy érvelés finomítására használják. Egyes oktatók protokollt vezetnek az AI-használatról, és bizonyos feladatoknál kifejezetten engedélyezik. A GoSchool AI platform lehetővé teszi, hogy a chatbot a tanár által feltöltött anyagokból dolgozzon, és a tanár lássa a diák részvételét a folyamatban. A rendszer több ezer hallgatót ér el különböző egyetemeken, de az oktatói nyitottság vegyes. Az AI nem választható, hanem elkerülhetetlen eszköz, ami az oktatói szerepet az ismeretátadásról az inspirációra és párbeszédre helyezi. A nagy nyelvi modellek rámutattak a felsőoktatás motivációs problémáira, láthatóvá téve a diákok valódi érdeklődését és hozzáállását.

A ChatGPT miatt már a munkahelyi brainstormingok sem olyanok, mint régen

- olvassa el korábbi cikkünket! 

kép: freepik