Alaptörvény-ellenes a jubileumi jutalmak megtagadása

Az Alkotmánybíróság április 7-én hozott határozatában megállapította, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2011. április 2-től 2011. december 31-ig hatályban volt 37/B. § (3) bekezdés b) pontjának "és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor" szövegrésze alaptörvény-ellenes, ezért az a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatban lévő, továbbá valamennyi, bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben nem alkalmazható.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint alaptörvény-ellenes a támadott rendelkezés, mert a jubileumi jutalomra való jogosultságot csak azoknak a legalább harmincöt év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazott nőknek biztosította, akik a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjjogosultságot megszerezték, és a közalkalmazotti jogviszonyukat írásbeli kérelmük alapján felmentéssel szüntették meg. Azok a közalkalmazott nők viszont, akiknek a munkáltatója nem járult hozzá közalkalmazotti jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetéséhez, hátrányos helyzetben voltak, mert felmentés hiányában csak közös megegyezéssel tudták megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyukat, azonban így jubileumi jutalomra nem voltak jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány nagyrészt megalapozott. A határozat indokolása rámutat arra, hogy a támadott rendelkezés önkényesen, ésszerű indok nélkül különböztette meg azokat a közalkalmazott nőket, akiknek a munkáltatójuk hozzájárulása hiányában nem felmentéssel, hanem más jogcímen, például közös megegyezéssel, lemondással kellett közalkalmazotti jogviszonyukat megszüntetni.

A testület szerint az önkényesség abban állt, hogy a közalkalmazottól teljesen független, általa nem befolyásolható feltételtől, a munkáltató döntésétől tette függővé a jogalkotó a jubileumi jutalomra való jogosultságot, mivel a közalkalmazott nő felmentési kérelme ellenére közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése teljes egészében a munkáltató döntésén múlt, amely ellen a munkavállaló nem élhetett jogorvoslattal. Ráadásul a munkáltató a hozzájárulás megadásában ellenérdekelt volt, mivel a közalkalmazotti jogviszony említett jogcímen történő felmentése számára jelentős pénzügyi terhet jelentett.

Az Alkotmánybíróság a vonatkozó jogszabályi szövegrészt alaptörvény-ellenesnek nevezte és kimondta: az indítványozott konkrét ügyben nem alkalmazható. A testület általános alkalmazási tiltást is előírt, vagyis a már hatályban nem levő szövegrészt más bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben sem alkalmazható.