Állásinterjú - a lebukás veszélye

Állásinterjú - a lebukás veszélye 2004. november 3. Molnár Zsuzsanna Magyarországon is felbukkantak azok az álláskeresők, akik nagyotmondásból is jeleskednek a felvételi interjún. Az öntömjénezés eleve visszatetszést kelt az interjúztatókban, akik ráadásul öt perc alatt le tudják buktatni az önmagát túlértékelő jelentkezőt. hirdetés Ön mit szól hozzá? Bár a magyar munkavállalók többsége még ma sem profi álláskereső, inkább izgulnak és visszahúzódóak a felvételi interjún, azonban megjelent egy olyan réteg is, akik már átestek a ló túlsó oldalára. Jó tulajdonságaik túlzott hangsúlyozása, pozitív hozzáállásuk, feltűnő nyitottságuk automatikusan gyanút kelt az interjúztatókban, akik közül a tapasztaltak ráadásul két kérdéssel ki tudják deríteni, hogy mi is igaz az elhangzott állításokból. A munkavállalóknak tulajdonképpen saját magukat kell eladniuk a felvételi interjún, ami azonban kényes helyzet, hiszen egyik szélsőséges viselkedés sem célravezető. Elvakítás után gyors lebukás „A jelentkezők leggyakrabban azt hangsúlyozzák a felvételi interjún, hogy kreatívak, jó csapatjátékosok, és kihívásokra vágynak. Ez nem véletlen, hiszen ezek a tényezők a legtöbb álláshirdetésben az elvárások között szerepelnek" – mondta el a FigyelőNetnek Kiss Gabriella, karrier-tanácsadó, az Aim to Please személyzeti tanácsadó iroda vezetője. Ha azonban a felvételiztető tovább kérdez, hogy mit is jelent a pályázó számára a kihívás, azt már nem tudja pontosan megfogalmazni. Cservenyák Tamás, a DBM karrier-tanácsadó iroda munkatársaként úgy látja, hogy az álláskeresők leginkább a tárgyalóképességük, kreativitásuk, eredményorientáltságuk és vezetői képességeik értékelése során hajlamosak a túlzásokra. Ez később azonban visszaüt, hiszen önmaguk túlértékelése után a legkönnyebb lebukniuk: az eredményorientáltság kihangsúlyozása után sokan nem tudnak két olyan könnyen megfogható és megfogalmazható példát mondani, amelyet saját eredményüknek tekintenek. Önmaguk túlértékelésének hibájába legtöbbször a pályakezdők esnek, akik ugyan egyre profibb álláskeresőnek számítanak a munkaerőpiacon, szakmai tapasztalat híján azonban hajlamosak a túlzásokra az állás megszerzéséért. Szintén hasonló cipőben járnak a hosszú ideje állást keresők, a munkaerőpiacra visszatérő kismamák és a külföldön huzamosabb ideig élő magyarok is ebbe a csapdába eshetnek, csakúgy, mint a 45 feletti munkavállalók, akiknek a magyar munkaadók hozzáállása miatt egyre nehezebb állást találniuk. Téma köré gyűjtött válaszokA felvételi interjún elhangzó kérdések bármennyire is szabadon értelmezhetőek – mint például a tipikus három jó és rossz tulajdonság kérdés -, a pályázóknak nem szabad elfelejteniük, hogy minden kérdés a munkakörre való alkalmasság kiderítését célozza. Így az adott válaszoknak mindig azokra a témákra kell irányulniuk, hogy a jelentkező milyen munkaerőnek, milyen munkatársnak, illetve milyen beosztottnak tartja magát. A jó taktikák „Könnyen el lehet kerülni az öntömjénezés gyanúját, ha a jelentkező más szájába adja jó és rossz tulajdonságainak megfogalmazását. Vagyis főnöke, kollégái, barátai véleményét hangoztatja, mikor és miért dicsérték meg, vagy esetleg miért marasztalták el" – emelte ki Kiss Gabriella. Ezt a taktikát az önmagukat reálisan látó álláskeresők is alkalmazhatják, mivel kevés ember tud szeretetteljesen és természetesen beszélni önmaga pozitív tulajdonságairól. A másik jó módszer a felvételiztető szimpátiájának felkeltésére a felkészültség és a kérdezés. „Legjobban azok a jelentkezők szerepelnek az interjún, akik átgondolták, saját személyiségük és szakmai tapasztalataik mennyire felelnek meg a meghirdetett munkakörnek, valamint információkkal rendelkeznek a cégről, a piacról és az ágazatról" – véli Cservenyák Tamás. Ők általában már meg is tudják fogalmazni a vállalattal vagy a pozícióval kapcsolatos véleményüket, és mindig feltesznek néhány kérdést. Azonban a kérdésekkel is csínján kell bánni. Mindkét szakértő szerint elvárás a pályázókkal szemben, hogy érdeklődjenek, vagyis releváns kérdéseket tegyenek fel, ugyanakkor a túl sok kérdés azt az érzést kelti az interjúztatóban, hogy az álláskereső át akarja venni az irányító szerepét. Túlzott kreativitás – itthon még nem Bár külföldön egyre több munkavállaló folyamodik kreatív technikákhoz, hogy felkeltse a munkaadók figyelmét, például az interjúra vitt különleges tárggyal, vagy az önéletrajzának és álláselképzelésének szórólapként való osztogatásával, Magyarországon még az ilyenfajta kreativitás feltehetően visszatetszést keltene. A kiválasztás világa itthon egyelőre még kicsit szögletes. „Elterjedőben van azonban, hogy a jelentkezők a második vagy harmadik szakmai interjúra például egy Power Point prezentációval készülnek, amely a meghirdetett pozíció munkaköri feladatainak megoldását vázolják fel, vagyis hogy ők hogyan látják jelenleg a cég kihívásait, lehetőségeit, és mit tennének a siker érdekében" – osztotta meg tapasztalatait Cservenyák Tamás. Ezt természetesen csak akkor adják elő, ha leendő közvetlen főnökük is kíváncsi rá, vagyis a prezentációt sem lehet erőltetni.