Atipikus foglalkoztatás: mit mutatnak az adatok?

A munkáltatók részéről a válságra adott válaszok egyike az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása volt: míg 2008-ban 179,2 ezer részmunkaidőst foglalkoztattak Magyarországon, addig két évvel később már 41 ezerrel többet, a foglalkoztatottakon belüli arányuk 4,3 százalékról 5,5 százalékra nőtt. A KSH megjegyzi, hogy még ez is jócskán elmaradt az unió 18,5 százalékos átlagától, illetve Hollandia 48 vagy Svájc 34 százalékos mutatójától.

A KSH adatai szerint tavaly 141,2 ezer nő és 78,8 ezer férfi dolgozott részmunkaidőben, szemben a 2008. évi 109,1 ezerrel, illetve 70,1 ezerrel. Az évezred elején a részmunkaidős foglalkoztatás ennél jóval alacsonyabb volt, 89,4 ezer nő és 62,3 ezer férfi dolgozott ilyen formában, miközben az összes foglalkoztatott száma 2000-ben még 3,856 millió volt, 2008-ban 3,879 millió, 2010-ben pedig 3,781 millió.

A határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya az összes foglalkoztatotton belül 2010-ben 9,6 százalék volt, ezen a területen kisebb a lemaradás az unió átlagától, mint a részmunkaidő tekintetében - állapítja meg a KSH összeállítása.

A határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazottak száma a válság kirobbanása, vagyis 2008 vége óta 52 ezer fővel, 320,7 ezer főre nőtt Magyarországon. Ilyen foglalkoztatási formában tavaly több 172,9 ezer férfit, és ennél kevesebb, 147,8 ezer nőt alkalmaztak a munkáltatók. Két évvel korábban 268,2 ezren (154,8 ezer férfi és 113,4 ezer nő) dolgoztak határozott idejű munkaszerződéssel. Tíz évvel ezelőtt összesen 233,4 ezer munkavállalót (131,1 ezer férfit és 102,3 ezer nőt) alkalmaztak meghatározott időre szóló munkaszerződéssel.