Atipikus helyzetre atipikus válasz: a kölcsönzés és a diákmunka a megoldás a járvány okozta visszaesésben?

A koronavírus-járvány egyik legfontosabb munkaerő-piaci tanulsága, hogy a projektszemléletű gondolkodás és az atipikus foglalkoztatási formák rendszerszintű alkalmazása jelenthet egzisztenciális garanciát, rugalmasságot és versenyelőnyt - állapították meg az atipikus foglalkoztatás érdekképviseletei, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége és a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége.

Fokozatosan ugyan, de az atipikus szektort érintette legelőször koronavírus-járvány. A gyártási, termelői és szolgáltatói igények újraéledésével viszont éppen ez a minden szempontból rugalmas forma, vagyis a munkaerő-kölcsönzés, a diák- és a nyugdíjas szövetkezeti foglalkoztatás volt képes először reagálni és segíteni az újraindulásban.

Mindez megerősíti a megfelelő tipikus-atipikus összetételű dolgozói állományok felépítésének fontosságát. Ma már megkerülhetetlen a korfa minden korosztályát kiszolgáló atipikus formák alkalmazása - állapították meg.

Diákmunka

A gyakornoki pozícióban dolgozó diákok lehetőségei ugyan jelentősen szűkültek, hiszen a saját állomány is távmunka útján oldotta meg a feladatait, de ahol eleve számítógéphez kötött volt a munkavégzés, jellemzően a szolgáltatási szektorban, a diákmunkaerő akár 100%-át meg tudták tartani, a kereskedelemben logisztika és a raktározás területén tevékenykedők sem veszítették el a megélhetésüket.

Majzik Nándor, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének főtitkára elmondta: "Sajnos, a járvány miatt a korábbi évekhez képest sokkal több jelenleg a munkát vállalni szándékozó diák, mint a munkalehetőségek száma."

Korábban még a későn ébredők, tehát június második felében, vagy július elején munkát keresni kezdők is találtak valamilyen lehetőséget. Most azonban még nem értek el a partnercégek értékesítési és termelési volumenben oda, hogy a korábban megszokott létszámban alkalmazzák a diákokat.

"Minden atipikus foglalkoztatási forma, így a diákmunka is a gazdaság lakmuszpapírja: igazi fellendülés akkor várható, ha a gazdaság magára talál" - teszi hozzá Majzik Nándor.

Nyugdíjas foglalkoztatás

Értelemszerűen a nyugdíjas foglalkoztatást sújtotta a leginkább a kialakult válsághelyzet: az atipikus jogviszonyban tevékenykedő veszélyeztetett korúak állásidőre vagy fizetett szabadságra mentek, még a szövetkezeti keretek között dolgozók átmenetileg, de nagyrészük elveszítette a munkáját.

A Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekvédelmi Szövetsége adatai alapján radikálisan lecsökkent szövetkezeti tagok foglalkoztatása, hiszen partnercégeik logikus gondolkodás mentén határoztak úgy, hogy elsőként a leginkább veszélyeztett korosztály alkalmazását függesztik fel.

A pandémia okozta krízishelyzetben, azonban a szövetkezetek segítették tagjaikat, nem engedték el a kezüket, folyamatosan tartották a kapcsolatot az otthon várakozó nyugdíjasokkal. „A korosztály egyértelműen szeretne visszatérni az elveszett közösségekben, az aktív mindennapokba - állítja Dolgos Attila alelnök, aki szerint mát éledezni látszik a szektor.

"A magas higiéniai követelményekkel rendelkező munkahelyeken már dolgoznak a nyugdíjasok, a szabadban végezhető munkákat is el tudja végezni ez a korosztály és a kereskedelemben, valamint a vendéglátásban is látunk okot a pozitív gondolkodásra” - teszi hozzá Dolgos Attila.

Restart

Az érdekképviseletek nagyon várják, hogy ismét csak a szakképzett munkaerő megtalálásának kihívásával kelljen megküzdeniük. A banki és szolgáltatóközpontok, irodák újranyitásával, a tipikus munkaerő-állomány visszatérésével július, augusztusra az atipikus munkavállalók visszavételei is fokozatosan elindulnak.

A szakemberek becslése szerint év végére a termelő- és gyártókapacitások visszaállnak a 2019-es évhez viszonyítottan 80-90%-os szintre. 2021-re pedig minden a korábbi szinten működik majd.

A szektorok tekintetében a raktározás, logisztika, online kereskedelem területein indult el leggyorsabban a kiesett munkaerő pótlása, míg a járvány által legjobban sújtottak a vendéglátás, idegenforgalom, rendezvényszervezés, autó-, feldolgozóipar, elektronika, gépgyártás, gyógyszeripar.

A korlátozások miatt sok áruház, bevásárlóközpont bezárt, az élelmiszer kereskedelem viszont minden korábbinál jobban erősödött. Előbbiek „nyakán maradt” az árukészlet, miközben a bérleti díjaknál legfeljebb halasztott fizetést kaptak.

A termelő- és gyártócégek, mint beszállítók leálltak, megkezdődött a kölcsönzött munkaerő leépítése. Utóbbiak esetén a raktározás, a logisztika és az online vásárlás területén tevékenykedők valójában nyertesei lettek a kialakult járványügyi helyzetnek. A vendéglátás, az idegenforgalom és rendezvényszervezés szektorainak leépített dolgozói közül, akiket az első hullámban elküldtek és gyorsan reagálva a kialakult helyzetre időben pályázott még át tudtak jelentkezni a válság hatására felívelő szektorokba.

A mezőgazdaság szezonális, alkalmi munkái általában kevésbé közkedveltek, most azonban megoldást jelenthet azok számára, akik megélhetés nélkül maradtak.